2195-re a Föld egy összefüggő, elnéptelenedett sivataggá válik. Csupán egyetlen élhető menedék marad, a falakkal körülvett Város. Ez az utolsó éden csak a kiválasztottak számára maga a földi paradicsom. A társadalmat alkotó emberek születésüktől fogva szegények vagy gazdagok csoportjába tartoznak és a két osztály között nincs átjárás. Az irányítás 12 zsarnok kezében van.
A Város vezetői időről-időre halálos játékokat szerveznek, ahol bárki porondra kerülhet, akarata ellenére is.
Ana Andropov egy fiatal, különc újságíró, aki a mocsok és a hihetetlen luxus éles ellentétében és a kegyetlen törvények káoszában próbál egy önkényesen igazságot szolgáltató, gyilkos fantom nyomára bukkanni.
Ahol az ember embernek farkasa, létezhet-e még kegyelem és könyörület? Meddig uralkodhatnak még gazdag kevesek szegény sokakon? Kegyetlenségre lehet válasz az erőszak? Vannak még önzetlenek és szerelmesek?
És valaha választ kapunk vajon ezekre a kérdésekre? Talán a 13. napon…
* * *
Már lassan hónapok óta ülök ezen bejegyzésemen, de egyszerűen nem tudok úgy írni róla, hogy az ne keltsen negatív érzést többekben. Egy elsőkönyves magyar író történetéről van szó, aki bátor volt és sikeresen kiadta a könyvét az Álomgyár Kiadónak köszönhetően. A borító nagyon szép, ötletes és még a történethez is van köze.
Ana Andropovról szóló történet egy igazán érdekes és egyedi disztópiás világba repített. A történet alapja és a könyvben szereplő világ felépítése egyszerűen bámulatos. Pont ezért is vártam annyira a könyv érkezését, mert úgy éreztem, hogy megint egy jó kis könyvet olvashatok, méghozzá egy új magyar szerzőtől. Sajnálatos módon, ahogy a könyv vége felé haladtam, annál jobban lehangolódtam.
Néha próbált romantikus lenni, néha krimiszerű, ami ugyan a történetbe adott egy kis pluszt, de engem személy szerint összezavart, mert nem tudtam eldönteni, hogy akkor a könyvre mégis miként tekintsek. A romantikus szál nem volt elég élethű így nehéz volt átélni/megérteni, a krimi/akció részt, pedig kidolgozatlannak éreztem. Ha az írónő több időt, bővebb magyarázatot szánt volna a tettek (gyilkosságok, nyomozás) kidolgozására akkor azt mondanám, hogy brilliáns a kigondolása, mert tényleg van benne fantázia, de így nekem egy kicsit összecsapottnak tűnik, sőt kuszának és rontotta az összhatást.
Néha próbált romantikus lenni, néha krimiszerű, ami ugyan a történetbe adott egy kis pluszt, de engem személy szerint összezavart, mert nem tudtam eldönteni, hogy akkor a könyvre mégis miként tekintsek. A romantikus szál nem volt elég élethű így nehéz volt átélni/megérteni, a krimi/akció részt, pedig kidolgozatlannak éreztem. Ha az írónő több időt, bővebb magyarázatot szánt volna a tettek (gyilkosságok, nyomozás) kidolgozására akkor azt mondanám, hogy brilliáns a kigondolása, mert tényleg van benne fantázia, de így nekem egy kicsit összecsapottnak tűnik, sőt kuszának és rontotta az összhatást.
Ami igazán zavar, hogy sok lehetőség rejlik a történetben, szerény véleményem, hogy több átdolgozással, útmutatással akár egy igazi sikertörténet is lehetett volna. Mert a könyvben felépített világrendszer egy újabb disztópiás világnak a reprodukciója, de egyedi módon. Akár egy valós jövőbeli kép is lehetne, ami ugyan maga lenne a pokol, de mégis teljes mértékben elképzelhető és ezáltal lehet vele játszadozni.
Ezekből adódóan sokszor jutott eszembe a következő gondolat:
Kismillió mód, megoldás adódik a világfelépítésnek köszönhetően, a kigondolt krimiszál miatt pedig izgalmas és kiszámíthatatlan is lehetett volna, de mégis rengetegszer azt éreztem, hogy az írónő nem a jó megoldásokatt választotta a végkifejlet felé közeledve és így sokszor tisztázatlan, sőt megmagyarázhatatlan lett.
Ezekből adódóan sokszor jutott eszembe a következő gondolat:
Kismillió mód, megoldás adódik a világfelépítésnek köszönhetően, a kigondolt krimiszál miatt pedig izgalmas és kiszámíthatatlan is lehetett volna, de mégis rengetegszer azt éreztem, hogy az írónő nem a jó megoldásokatt választotta a végkifejlet felé közeledve és így sokszor tisztázatlan, sőt megmagyarázhatatlan lett.
Az alaptörténetből kiindulva lehet szerteágazó, akár több műfajt is érintő regény, de csak akkor, ha mindegyik kidolgozott és átélhető. Mire gondolok?
Ha romantikát akarunk, akkor a szereplők érzései legyenek élethűek, érezhetőek. A könyvekben is lehet valaki pár nap alatt őrülten szerelmes, de ahhoz kellenek olyan párbeszédek és testbedészed is, amivel az olvasó el is hiszi amit olvas.
A krimiszál ötletes volt. Tényleg az. De több magyarázatot kellett volna hozzá fűzni, hogy izgalmasabb legyen. Jobban átgondolva nem is igazán értem, hogy végül akkor ki volt a gyilkos és hogyan. Ami azt jelenti, hogy összevarja az olvasót, de nem a pozitív módon.
A szereplők közül nem sikerült senkit se megkedvelnem, ennek az lehet az oka, hogy nem lettek jobban bemutatva, így a legtöbb tettük irracionálisnak hatott a szememben. Ana karaktere bátor akar lenni, felnőtt módon viselkedni, mégis többször tűnt lázadó tininek. A férfi karakter pedig tipikus rosszfiúnak akar tűnni, az is volt, de nem a szerethető módon.
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2013.
Ha romantikát akarunk, akkor a szereplők érzései legyenek élethűek, érezhetőek. A könyvekben is lehet valaki pár nap alatt őrülten szerelmes, de ahhoz kellenek olyan párbeszédek és testbedészed is, amivel az olvasó el is hiszi amit olvas.
A krimiszál ötletes volt. Tényleg az. De több magyarázatot kellett volna hozzá fűzni, hogy izgalmasabb legyen. Jobban átgondolva nem is igazán értem, hogy végül akkor ki volt a gyilkos és hogyan. Ami azt jelenti, hogy összevarja az olvasót, de nem a pozitív módon.
A szereplők közül nem sikerült senkit se megkedvelnem, ennek az lehet az oka, hogy nem lettek jobban bemutatva, így a legtöbb tettük irracionálisnak hatott a szememben. Ana karaktere bátor akar lenni, felnőtt módon viselkedni, mégis többször tűnt lázadó tininek. A férfi karakter pedig tipikus rosszfiúnak akar tűnni, az is volt, de nem a szerethető módon.
Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2013.
Köszönöm a kiadónak az olvasás lehetőségét!
