Nora Roberts: Látomás fehérben

    Nora Roberts neve nálam már fogalom, hiszen a regényei könnyed kikapcsolódást és szórakozást ígérnek. Már egy ideje fájt a fogam az újabb sorozatára, az okok a következők:
1. négy barátnő kapcsolatáról szól
2. esküvőszervezés, rendezvényszervezés
3. fényképészet (Mac)
4. virágkötészet (Emma)
5. cukrászat (Laurel)
6. és mindez szervezése (Parker)
7. romantika
8. sok-sok esküvő


     A történet érdekes volt, de valamiért nem az a tipikus Roberts könyv, nem szoktam unatkozni olvasás közben, de itt előfordult, nem is egyszer. Az egész könyvben a fő szál nagyon elhalványult, nem kötött le Mac és Carter kapcsolatának alakulása, nagyon sok volt a klisé, inkább tekintem egy közös bevezető résznek.
   Mac karaktere érdekes, mert úgy éreztem, hogy ő volt az a női főszereplő, akire a "férfi" szerepe lett osztva. Ő a fényképész, és bevallom annyira, de annyira élveztem azokat a részeket, amikor fényképezett, a pillanatok, amiket elkapott, szinte a szemem előtt vált a fénykép valóságossá.

   Carter, egy nagyon nem tipikus férfi főkarakter. Nem izompacsirta, nem dögös, sőt még ráadásul ügyetlen is, lassan attól kezdtem félni, hogy a könyv végére kinyírja magát, például azzal, hogy leesik a lépcsőn, na de senkit nem akarok megijeszteni, mert túlélte a könyvet. :) Irodalomtanár egy középiskolában, ugyan akkor aranyos, és kedves, egy igazi úriember, szerintem ilyen férfi a valóságban nem is létezik.
    A történetben nincsenek eget rengető dolgok, viszont vannak humoros részek, párbeszédek. Az igazat megvallva sokkal jobban várom a következő részt, mert megismertem a következő könyvek férfi főszereplőit is, és bevallom nagyon kíváncsi vagyok, hogy hogyan jönnek össze, hiszen mindenki ismer mindenkit. Hoppá, kicsit előre szaladtam.
    Az anya-lánya kapcsolat volt a fő bonyodalom okozója a történetben, és nem igazán fogott meg. Az anyját néha már én is szívesen elintéztem volna, sajnos nagyon agresszív hangulatom volt mostanában, ezért különösen nem tett jót nekem egy ilyen karakter megismerése. Egy tipikus gyerekes, lotyó. A másik nagyon utált karakter pedig Carter ex-barátnője, nos Corrine egy kívül tökéletes, belül pedig ocsmány kis szuka. Bocs a megfogalmazásokért, de huhh őt tényleg csak utálni lehet, és igen ennyire.
   Emma, Laurel, Parker és Mac kapcsolata, pedig egy igazi álom barátság. Nagyon tetszett, és nagyon őszinte volt, nem felhőtlen, és szerintem ez így tökéletes. Akik engem igazán érdekelnek, az Emma és Jack a következő rész szereplői. Már itt izzott köztük a levegő, sajnos nem szép tőlem, hogy jobban szórakoztam a szócsatáikon, ami alig volt pár mondat... Na meg ki nem hagyhatom majd Laurel és Delaney könyvét sem, mert ők is megmutatták, hogy bizony sistereg a levegő közöttük. Jack egy olyan igazi macsó, Del pedig egy szépfiú, szóval biztosan okoznak majd meglepetéseket.
   Szó, mi szó ez inkább egy nagy bevezető volt, és nem volt izgalmas, de pár órás kikapcsolódásnak tökéletes. Nem kellett gondolkoznom olvasás közben, csak úsztam az árral.

Értékelésem:

Kiadó: GABO

Kiadás éve: 2011.