Cassandra Clare: Csontváros

      Nem egy, vagy két nap alatt olvastam el, mert a kezdeti lelkesedésem, valamilyen oknál fogva elhalványult, mást akartam, pontosabban másra volt szükségem. Egy kicsit elegem volt a YA kategóriából, aztán mégis elővettem és folytattam. Nem bántam meg, hogy befejeztem, és azt sem, hogy hetekig húztam, nyúztam, halasztottam. Erre volt szükségem, így megért bennem az új világ, a történet, és úgy érzem, hogy a vége nagyobbat csattant. Tudtam, hogy mire számíthatok, mert elolvastam az egyik rész fülszövegét, és persze, hogy ott leírta, na mindegy nem részletezem, mert nem ide tartozik, hogy mennyire utálom különben is az ilyen fülszöveget.... A lényeg, hogy akkor is sokkot kaptam, mert na ne már, nem lehet így befejezni! De térjünk csak vissza az elejére...
     Sokat eszembe jutott olvasás közben Harry Potter, fogalmam sincs miért, varázsszavak helyett itt jelek és rúnák vannak, varázspálca helyett pedig irónok, szeráfpengék. Harry Potter helyet pedig egy jóképű, arrogáns és egyben imádni való Jace-ünk van. Olvasás közben lehet szórakozni, nem csak a párbeszédek fogtak meg, hanem a leírások is. És mint már régebben említettem, én inkább a sok párbeszédet szeretem, de itt egyáltalán nem zavart semmi, mert élveztem az új világ megismerését.

"- Hozhatok neked valamit? - kérdezte. - Valamit inni? Egy kis teát?

- Nem akarok teát - mondta Clary elfojtott indulattal a hangjában. - Meg akarom találni az anyámat. Aztán meg akarom találni azt, aki elvitte, és meg akarom ölni.

- Sajnos - jegyezte meg Hodge -, éppen kifogytunk az elkeseredett bosszúállásból, úgyhogy vagy teát kapsz, vagy semmit."

    Voltak olyan részek, amikor már félholtam olvastam a fáradtságtól és mégsem bírtam letenni, de volt, hogy napokig elő sem vettem. Na és? Akkor is tetszett, mert rengeteget mosolyogtam közben, vagy már úgy nevettem, hogy az inkább volt vinnyogva röhögés.

"- Szóval, ha nincs egészen telihold, csak kicsit érzed farkasnak magad? - kérdezte Clary.

- Mondhatjuk.

- Hát akkor nyugodtan dugd ki a fejed a kocsi ablakán, és lógasd ki a nyelved, ha úgy tartja kedved!

Luke elnevette magát. - Vérfarkas vagyok, nem golden retriever."

    Tetszett, hogy minden természet feletti lény, akit csak ismerek ebben a könyvben, nem csak említve van, hanem szerepelnek is. Démonok, várfarkasok, vámpírok, boszorkányok és egy számomra új, az Árnyvadászok, az emberek pedig a mondének, mert csak szimpla emberek semmi extrával.
     Az egyik jegyzetembe olvasás közben ezt firkantottam:
"Egy jó könyv receptje: végy egy jóképű, arrogáns fiút, egy lányt aki biztos ellen tud állni neki, bolondítsd meg a történetet, meg az olvasót idióta szülőkkel (ahogy vesszük, lehet gonosz, félhalott, vagy eltűnt is, vagy mind együtt) szórd meg egy kis Harry Potter porral, gyúrd össze misztikus lényekkel, úgy fejezd be, hogy az utolsó fejezetek leforrázzák az olvasót és azonnal akarják a folytatást."

 "  - Ha a fantáziátlanságba bele lehetne halni, gyerekkorodban kipurcantál volna - mondta Jace"

    Ha már Jace idéz nekünk, had ne felejtsem el megemlíteni, hogy Team Jace vagyok, és örök rajongója. Ő Árnyvadász, és nem az akinek mutatja magát, szerintem. Okos, kedves is tud lenni, ha akar, és persze pár mondat után már azonnal a lábai előtt hevertem nyálat csorgatva. Igen, ez a szín tiszta igazság. Arrogáns seggfej, problémákkal, amely megoldásra várnak. 

"- Azok a lányok a kocsi túlvégéből téged bámulnak.

Jace láthatólag elégedett volt önmagával. - Hát persze - mondta. - Félelmetesen vonzó vagyok.

- Mondták már neked, hogy a szerénység néha nagyon szimpatikus tulajdonság lehet?

- Kizárólag csúnya emberek - jegyezte meg Jace. - Lehet, hogy a szelídek öröklik a földet, de jelenleg az öntelteké. Amilyen én is vagyok."

    Clary, nos, ő a főszereplő csaj, akit remélem, hogy most nem küld rám senki bérgyilkosokat, de bevallom az elején valamiért nagyon nem kedveltem, igaz azóta változott a helyzet, kedvelem, mert látom, hogy fejlődik a karaktere és ez is egy plusz pont a könyvnek, látom, hogy ő is változáson megy keresztül.
    Simon drága, hát téged sajnállak, mert tetszik a karaktered, csak miért, mond miért pont Őt kell szeretned, hm? Vicces a csávó, és szerintem nagy jövő elé néz még a karaktere.
    Alec és Isabelle, a két testvér, ugye Izzyt nem csak én kedvelem? Ő olyan mint Jace, mármint a tulajdonságai, és remélem, hogy még sokat szerepel, Alecet pedig jobban meg szeretném ismerni, kis titokzatos a drága.
    Pá-pá, mentem olvasni a Hamuvárost.


Értékelésem 5/4.5 ( csak azért, mert nem tetszik a vége)