A Végzet ereklyéi sorozat 2. része.
Őszintén, már napokkal ezelőtt elolvastam, sőt el is kezdtem már a következő részt, de csak most jutottam lélegzetvételnyi időhöz, ami a blogot is életben tartja, és összeszedek pár kósza gondolatot. Na de térjünk vissza akkor a véleményemhez...
Az idézetek spoileresek lehetnek, csak szólok... :)
Fordulatokban nem volt hiány, sőt ami azt illeti, szerintem sokkal több akció és humor is előfordul, mint az első részben. A fordulatokkal kapcsolatban, én személy szerint egy nagyra számítottam, ami nem következett be, és talán ez miatt nemigazán vagyok oda azért, hogy most azonnal folytassam. Kicsit talán pihentetem, de addig is, kicsit leülepszik az egész, és újult erővel élvezhetem Jace és Clary kalandjait pár nap múlva.
Jobban tetszik, mint az előző rész, a történet a maga módján őrült sebességgel változik, és fejlődik. Sokkal gyorsabban befejeztem, és ennél úgy érzem, hogy csak hátrány lett volna a lassú olvasás, mert sok minden történik benne, őszintén már nagyon összekeveredett bennem az egész, és nem árt majd újra olvasni. :)
Utálom a szerelmi háromszögeket, de itt már sokszögek vannak, és bele lehet fáradni, sőt nem szeretem, ha valamit nagyon sokáig húznak halasztanak.
Ami a szereplőket illeti fejlődnek, van aki előre, és van aki hátra.
Jace, nos ő Jace maradt, őt ilyennek kell elfogadni, és nem lehet nem szeretni, persze voltak pillanatok, amikor megingott a bizalmam benne, de ez is annak a bizonyítéka, hogy C.C. nagyon jól végzi a dolgát. Szeretem a karakterét, mert fejlődőképes, és szerintem nagyon pozitív irányban.
Clary, hát az igazat megmondva, voltak pillanatok, amikor kedveltem, de a leginkább nem. Nem tudtam közel kerülni a karakteréhez, egyre távolabb és távolabb kerül tőlem. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy túl élethűen játssza a 16 évest. Nekem valamiért gyengécske, persze, ebben a részben kiderül, hogy mégis vannak neki rejtett extra tulajdonságai, remélem, hogy jól felhasználja őket, és végre felnő a feladathoz.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2010.
Őszintén, már napokkal ezelőtt elolvastam, sőt el is kezdtem már a következő részt, de csak most jutottam lélegzetvételnyi időhöz, ami a blogot is életben tartja, és összeszedek pár kósza gondolatot. Na de térjünk vissza akkor a véleményemhez...
Az idézetek spoileresek lehetnek, csak szólok... :)
Fordulatokban nem volt hiány, sőt ami azt illeti, szerintem sokkal több akció és humor is előfordul, mint az első részben. A fordulatokkal kapcsolatban, én személy szerint egy nagyra számítottam, ami nem következett be, és talán ez miatt nemigazán vagyok oda azért, hogy most azonnal folytassam. Kicsit talán pihentetem, de addig is, kicsit leülepszik az egész, és újult erővel élvezhetem Jace és Clary kalandjait pár nap múlva.
Jobban tetszik, mint az előző rész, a történet a maga módján őrült sebességgel változik, és fejlődik. Sokkal gyorsabban befejeztem, és ennél úgy érzem, hogy csak hátrány lett volna a lassú olvasás, mert sok minden történik benne, őszintén már nagyon összekeveredett bennem az egész, és nem árt majd újra olvasni. :)
"– Mondd meg Isabelle-nek, hogy nem.
– De ő jó ötletnek tartja.
– Akkor kétszer mondd meg neki.
Alec összeráncolta a homlokát. – Ez meg mit akar jelenteni?
– Ó, csak annyit, hogy Isabelle némelyik ötlete egyszerűen csúcs, némelyik meg katasztrofális. Emlékszel, amikor kitalálta, hogy elhagyatott metróalagutakban közlekedjünk a városban? Akkora patkányok a világon nincsenek…
– Talán hagyjuk a patkányokat – szólt közbe Simon. – Nem szívesen beszélgetnék róluk.
– Ez más – mondta Alec. – Azt akarja, hogy menjünk a Tündérek Udvarába.
– Igazad van, ez tényleg más – bólintott Jace. – Ez a valaha volt legeslegrosszabb ötlete."
Utálom a szerelmi háromszögeket, de itt már sokszögek vannak, és bele lehet fáradni, sőt nem szeretem, ha valamit nagyon sokáig húznak halasztanak.
Ami a szereplőket illeti fejlődnek, van aki előre, és van aki hátra.
Jace, nos ő Jace maradt, őt ilyennek kell elfogadni, és nem lehet nem szeretni, persze voltak pillanatok, amikor megingott a bizalmam benne, de ez is annak a bizonyítéka, hogy C.C. nagyon jól végzi a dolgát. Szeretem a karakterét, mert fejlődőképes, és szerintem nagyon pozitív irányban.
Clary, hát az igazat megmondva, voltak pillanatok, amikor kedveltem, de a leginkább nem. Nem tudtam közel kerülni a karakteréhez, egyre távolabb és távolabb kerül tőlem. Lehet, hogy ennek az az oka, hogy túl élethűen játssza a 16 évest. Nekem valamiért gyengécske, persze, ebben a részben kiderül, hogy mégis vannak neki rejtett extra tulajdonságai, remélem, hogy jól felhasználja őket, és végre felnő a feladathoz.
"– Mit akart Isabelle? – kérdezte Jace.Alec, te drága, Én ezt a fiút egyre jobban kedvelem, komolyan egyre jobban erőre kap, és voltak részek, amikor kifejezetten szórakoztatott. És nagyon tetszik a párja, sőt alig várom, hogy többet megtudjak róluk.
Alec habozott.
– Isabelle szerint a Tündérek Udvarának Királynője találkozni szeretne velünk.
– Hát persze – bólintott Magnus. – Madonna meg táncosnak hív a következő turnéjára.
Alec bambán nézett a boszorkánymesterre.
– Ki az a Madonna?
– Ki az a Tündérek Udvarának Királynője? – kérdezte Clary."
Magnus is egyre többet szerepel, és páran már próbáltuk megvitatni, hogy hány éves lehet, nos eddig csak az a biztos, hogy 19 éves fiú kinézete van, de az igazi kora, egy nagy rejtély, 1300-tól 300-ig mindent találtunk, idézgettünk egymásnak, amiket találtunk hát majd kiderül egyszer, a lényeg, hogy nem úgy néz ki, mint Dimbledore (ahogyan én azt a Csontváros elején hittem, :D) Nem is tévedhettem nagyobbat. Na de, ezt meg lehet nekem bocsájtani, ha Jace feltűnt, akkor másra nem is figyeltem."– Miért zuhanyoznak olyan sokáig a lányok? –kérdezte mérgesen. – Halandó lányok, Árnyvadászok, boszorkánymester lányok, mind egyformák vagytok. Nem leszek fiatalabb, amíg itt kint toporgok.– Clary félrelépett az útból, hogy Magnus bemehessen a fürdőszobába.– Igazából hány éves vagy? – érdeklődött kíváncsian.Magnus rákacsintott. – Már éltem, amikor a Holt-tenger még csak egy kis tavacska volt, és kezdte rosszul érezni magát.Clary pofákat vágott, Magnus pedig egy könnyed kézmozdulattal elhessegette az útból. – Na, vidd odébb a petit hátsódat. Be kell mennem, rémes állapotban van a hajam."
"– Minek a telefon, Alec?Simon az aki talán a legnagyobb változásokon megy keresztül, és remélem, nem csak én vagyok, aki örült ennek, sőt még annak is, hogy sok szerep jut neki, ami azt illeti egyre több. Vicces, érzékeny, és egy nagy meglepetés ez a fiú.
– Csak szükségünk van rá – felelte Alec türelmetlenül. – Izzy…
– Ha Magnusnak akarsz SMS-ezni, hogy „szvsz kúl vagy, LOL”, akkor megöllek.
– Ki az a Magnus? – kíváncsiskodott Max.
– Egy boszorkánymester – felelte Alec.
– Egy észbontóan szexis boszorkánymester – fűzte hozzá Isabelle, nem törődve Alec gyilkos pillantásával."
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2010.
Sziia!
ReplyDeleteHol vetted a második részt?
Szia! :)
ReplyDeleteSzegeden. Miért kérded? :)
nagyon jók ezek a könyvek :) én már a 6.-ik résznél tartok...
ReplyDeleteKíváncsi lennék hogy jellemeznéd mondjuk a 3.-ik részt vagy a 4.-et(mert az már a múltban játszódik)
én nem úgy olvasom ahogy kijöttek Mo-n, hanem így:
1.Csontváros (A végzet ereklyéi 1.)
2.Hamuváros (A végzet ereklyéi 2.)
3.Üvegváros (A végzet ereklyéi 3.)
4.Az angyal (Pokoli szerkezetek 1.)
5.Bukott angyalok városa (A végzet ereklyéi 4.)
6.Clockwork Prince (angolul már megjelent, a séma szerint a magyar címe A herceg lesz, Pokoli szerkezetek 2.)
7.City of Lost Souls (angolul már megjelent, a magyar címe várhatóan Elveszett lelkek városa, A végzet ereklyéi 5.)
8.Clockwork Princess (még angolul sem jelent meg, magyar címe valószínűleg A hercegnő, Pokoli szerkezetek 3.)
9.City of Heavenly Fire (még nem jelent meg angolul, várható címe Mennyei fény városa, A végzet ereklyéi 6.)