Saturday, January 05, 2013

Robert Rave: Intimgyanta

Az „Intimgyanta” a kusza kapcsolataikkal küzdő három nővér története, akik New York legmenőbb intimkozmetika-szalonjában dolgoznak – celebek, színésznők és hasonszőrűek legrejtettebb testtájain. 

A lenyűgöző szépségű Carolina Impresario – a legidősebb nővér, az Impresario Szalon tulajdonosa – látszólag mindent megkap, amit akar, de valójában őrlődik sikeres barátja és egyetlen igaz szerelme között. A középső testvér, Anna, egy fájdalmas válás után kelletlenül áll újra munkába, próbál még jó képet is vágni hozzá, miközben három gyermekével is boldogulnia kell, akik közül az egyik nagyon más, mint a többiek. A friss házas Sofia nővéreinek keveréke: vonzza a békés családi élet, amit Anna élt korábban, ám magába szippantja a New York-i éjszakai élet és újonnan megismert jó barátja, amiből otthon súlyos problémák származnak. 
A nővérek a szalon tökéletesen ápolt világának gyantától ragacsos keretei között keresik a szerelmet, a barátságot – és a jobbik énjüket. 
Az „Intimgyanta” humoros, érzelmes regény arról, mire képesek a nők, hogy fenntartsák a tökély látszatát akkor is, ha fáj.


   Szerencsétlen címválasztás, DE csak mert mostanában a könyviparban egyre több és több erotikus irodalom jelenik meg, így azonnal az olyan történetekre  asszociálnak legtöbben. EZ a könyv, pedig NEM EGY közülük, már az elején szeretném leszögezni. 
   A történet szexjelenetektől mentes, ami persze nem azt jelenti, hogy nincs szex, de a megfelelő időben a függöny lehúzva. ;)


Itt tudtok bővebb információkhoz jutni:

   Robert Rave, igen egy pasi, aki ezt a jó könyvet megírta, és higgyétek el olvasás közben gyakran elfeledkeztem erről. Miután elolvastam a vele készült interjúkat is, még jobban megkedveltem, remélem, hogy hamarosan olvashatunk még tőle.

   A Pioneer Books Kiadó oldalán sok érdekes interjút lehet olvasni, az íróval, egy modellel és egy magyar intimkozmetika üzlet tulajdonosával is. Az íróval készített interjúkat ezen a linken a képekre kattintva lehet elolvasni, egy élmény volt, nem csak a könyv.

   Szeretem, ha egy fülszöveg nem árul el többet annál, mint amennyit kell, de te mégis kedvet kapsz az olvasáshoz anélkül, hogy őrült nagy spoilerekbe futnál, még a könyv kinyitása előtt. 
(Az idézeteket is nyugodtan olvashatjátok, spoilermentesek.)

"- Ne várjátok, hogy lemenjek! - méltatlankodik JJ. - Nem tudnátok följönni, gazemberek? Ne tévesszen meg a melegítő! Öreg és lusta vagyok."

   13 fejezeten keresztül bekukkantunk 3 nő életébe, akik testvérek, de jobban már nem is lehetnének különbözőbb egyéniségek. Hónapokon keresztül követjük életük egy fontosabb szakaszát, közben feltárul a múlt is, de ami a legfontosabb az a jelen történése. 
   Egy könyv, ami Carolina, Sofia és Anna történetét meséli el. Akár azt is mondhatnám, hogy a könyv 3 az 1-ben, hiszen három külön sorsot ismerhetünk meg, amik mégis összekötődnek. Színhely New York. (Naná, pluszban ezért is lett kedvenc.)
   Olvasás közben sokat fogsz szélesen mosolyogni, néha hangosan felnevetni, de nem kizárt, hogy könnyes szemmel is kuncogsz majd, mert az egyik pillanatban még szomorú, a másikban már vidám, néha pedig hebehurgya, de kétség kívül megrázó pillanatokba sem lesz hiány.
   Volt, hogy dühös voltam, de nem azért, mert nem tetszett valami, hanem mert túlzottan átéreztem. Vagy amikor zavart lettem, mert felismertem, hogy ez velem is megtörténik. Nehéz, amikor hónapokon keresztül bánt valami, és most meg egy könyvben olvasom vissza a saját, eddig meg nem fogalmazott gondolataim.
   Egy olyan női regény, ami akaratodon kívül a szívedbe lopózik, vagy azért, mert hasonló szituációba már te is kerültél, mint az egyik szereplő, vagy mert felismered egy kis részed a karakterekben, amivel még jobban megérint és a részed lesz.

"- Hát igen, voltak barátaim, amíg a nővéred szobafogságra nem ítélt - fúj Fabiana
- Na, ja. Hát igen. Ami azt illeti, nem kéne legalább MySpace-ezned vagy sms-ezned? - firtatja Sofia mosolyogva.
- Jobb szeretem a való életet - válaszol Fabiana. – És mielőtt megpróbálsz kipszichoanalizálni és kirángatni apokaliptikus világvége-hangulatomból lézercélkeresztként rám irányított tettetett jókedveddel, kérlek, kímélj meg ettől! Hadd dagonyázzak a melankóliámban! - teszi hozzá.
- Jóságos ég! Tizenöt vagy negyvenhárom éves vagy?"
   
   Mi teszi ennyire szórakoztatóvá?

A karakterek és azok az érzelmi reakciók, amiket a történet kivált belőled.
   New York-i intimkozmetika központja az Impressario. Aki nem akar lemaradni a társasági élet hírességei közül, az oda jár. A lányok a legjobbak a szakmában. Érdekes, hogy egy olyan világ tárul elénk, amiről eddig nem sokat olvashattunk (én legalább is nem)
A szépségért szenvedni kell, mondja a mondás, és ezt Rave a könyvön keresztül, szebben és érthetőbben meg sem fogalmazhatta volna.
   Carolina rend és tisztaság mániában szenved, maximalista,  erős személyiség, de néha labilis. Ő volt az, akit leginkább megértettem, és ez talán engem lepett meg legjobban.
   Sofia az, akinek eddig minden megadatott, de mégis a múlt talán rá volt leginkább hatással. Az anyja félrelépése miatt, sokkal jobban küzd, hogy ne essen ugyan abba a csapdába. Élni akarja az életet. Kedves, vicces és szerethető.
   Anna a regény elején egy teljesen másik személyiség, ahhoz képest, mint amilyen a végén lesz. Megtalálja önmagát, és ebben sokat segít majd JJ.

"– Nem tudom, mit mondhatnék. 

– Korán jött a karácsony – mormogja JJ."


   Ki a kedvencem?
JJ. Aki több, mint 70 éves, és a New York-i társasági élet meghatározó személyisége. Robert Rave-nek is ő a kedvence. :) Őt tényleg nem lehet nem kedvelni. Goromba, szókimondó, de amikor jobban megismered, akkor megérted, hogy ezért olyan egyedi és, nagyon is érző lélek, csak nem köti mindenki orrára. Ő nevettetett meg a legtöbbször.
   Tudjátok, hogy mi a Basszancslista? Ha nem, akkor majd JJ elárulja a könyvben. :)

"- Ez meg mi? - kérdezi Anna, átlapozva a köteget.
- Szerződés, te lángész - szól közbe JJ.
- Azt látom, de mi köze ennek hozzám? - firtatja Anna, felemelve a fejét.
- Ezen megállapodás értelmében a következő nyolc hétben kizárólagos jogot formálunk, pontosabban szólva, JJ kizárólagos jogot formál a szolgálataira - magyarázza Tim.
Anna szeme elkerekedik, szája tátva marad.
- Na , ilyen arcot nemigen vágnék a helyedben, kislány! Nem a legfotogénebb látvány - jegyzi meg JJ.
Anna gyorsan becsukja a száját és összeszedi magát.
- Nyolc hét? Szolgálataim? De már egyetlen szőrszál sincs rajtad, amit legyantázhatnék! - mondja, ismét JJ-hez fordulva. - Persze, kivéve...
- Lassan a testtel, bozótharcos, nem az intimzónámat fogod gyantázni! Segítesz végigmenni a ba... - Tim összevonja a szemöldökét. - Egek, prűdökkel vagyok körülvéve! Szóval a b-listámon - javítja ki magát JJ finomkodva."

   Dráma és romantika. Tökéletes időtöltés egy olyan napon, amikor egyedül vagy, mikor át tudod magad adni a történetnek lelkileg. Olvasd egy bögre forró teával, akár egy pohár borral, de az biztos, hogy nekem az esős idő miatt tökéletes volt a pillanat.
   Ha egy könyv nagyon tetszik, akkor annak az értékelésével nagyon szenvedek, nem azért, mert nincs mit írnom róla, hanem, hogy amit írok, abból következtetni lehessen, hogy ez engem bizony nagyon megfogott. És itt sokat szenvedtem, remélem, hogy megérte és sokan elolvassátok!

Á, igen nincs igazán vége a könyvnek, van ami a képzeletünkre van bízva, de talán jobb is így.


Értékelésem: 5/5

Kiadó: Pioneer Books
Kiadás éve: 2012.
Eredeti cím: Waxed

2 comments:

  1. Jaj, már megint valami, amihez kedvet hoztál. :) Nem szabad nekem erre járnom :D
    Pedig a Máris hiányzol! annyira nem jött be. Na jó, nem vagyunk egyformák, meg vágülis a vége jó lett, én meg szeretem úgy letenni a könyvet, de igazából nem volt az a hű-de-nem-bírom-letenni...

    Az Szabadság 50-ese viszont nagyon bejött (lehet, a Máris Hiányzol!nak az volt a baja, hogy pont a Szabadság után olvastam, és nem ugyanaz a szint. Nekem.)

    Filóztam, hogy írnék is ezekről esetleg, de nem tudom, jársz-e még vissza ezekre a régi bejegyzéseidre...

    Mindenesetre ezt az ajánlót is köszi, felírom magamnak ;)

    ReplyDelete
  2. Biztos az lehet az egyik oka, hogy az után olvastad, mert a Máris hiányzol az egy mese, és teljesen már, mint a Szabadság ötven árnyalata! :)

    Hát ennek a könyvnek nem igazán boldog a befejezése, főleg, hogy nincs is igazán befejezve... Viszont nagyon humoros és egyben gondolkozásra késztet! :)

    Járok vissza a régi bejegyzésekhez. :)

    ReplyDelete