Gayle Forman: Ha maradnék és Hova tűntél

Ha maradnék

Tartalom:

És te hogyan döntenél?

Képzeld el, hogy mindened megvan, amiről csak egy lány álmodhat. A szüleid jó fejek, mindig megértenek és melletted állnak. Az öcséd a legédesebb kiskölyök a világon. A város legígéretesebb rockbandájának frontemberével jársz, aki nem elég, hogy eredeti és különleges, de imád is téged. A zenei tehetséged szélesre tárta előtted a világ kapuit.

Képzeld el, hogy aznap, mikor leesik az első hó, mindezt elveszítheted.

Amikor életedben először kell komoly döntést hoznod, nem áll melletted senki, akitől segítséget remélhetnél. Élet és halál között kell választanod. Az életed soha nem lehet olyan, mint amilyennek ismerted. A halálról semmit sem tudsz.

Te mit tennél? Harcolnál vagy feladnád? Mennél vagy maradnál?

Hová tűntél

Tartalom:

HÁROM ÉV MÚLVA

Képzeld el, hogy azt az életed éled, amiről álmodtál. A világ egyik leghíresebb rockzenésze vagy, az újságok címlapon hozzák a képedet, és a lábad előtt hever a világ. Az első lemezed olyan sikeres lett, hogy soha nem lesznek már anyagi gondjaid. A barátnőd nem elég, hogy tehetséges és felkapott filmproducer, de jobban megért téged, mint bárki a világon.

Képzeld el, hogy mindennek ellenére mégsem lehetsz boldog, mert három évvel ezelőtt olyasmi történt, amitől valami meghalt benned.

Amikor egyetlen éjszakán találkozik a múlt és a jövő, esélyt kapsz, hogy mindent helyrehozz, ami félresiklott, már csak az marad kérdés, hogy tudsz-e élni vele.

De létezik egyáltalán újrakezdés? És milyen árat kell fizetni érte?

   Az az igazság, hogy amíg a könyveket olvastam meg voltam róla győződve, hogy nem fogok róluk írni még egy aprócska mondatot sem. Még csak nem is jegyzeteltem olvasás közben. NEM azért, mert nem tetszett, hanem mert annyira nem tudtam másra figyelni az olvasáson kívül, hogy nem voltak kézzel fogató gondolataim sem, alá temettek az érzések. Nem volt kedvem azzal húzni az időt, hogy még firkálgassak is klisé szerű valamiket.

   Káosz volt a fejemben, vagyis az érzelmeim maguk alá temettek mindvégig. Még most sem tudok igazán lenyugodni, érzem, hogy a pulzusom szapora és lassan az éhhalál fenyeget. Ha jól emlékszem, akkor valamikor reggel 10 körül ettem valamit utoljára, azt is olvasás közben tömködtem a számba, most meg pontosan 18 óra van...

   Amikor befejeztem és molyon bepirosítottam mind az 5 csillagot (nem is lehet rájuk adni kevesebbet), és kijött az értékelés írására szolgáló mező, egyszerűen csak elkezdtem gépelni és alig tudtam leállítani magam. 

  Muszáj írnom róluk, még ha nem is tudom magam még érthetően kifejezni, vagy nem is tudom a valóságnak hűen megfogalmazni azokat az érzéseket, amiket ébresztett bennem a két könyv.

Nem tudok írni róluk külön külön, a „Ha maradnék” és a „Hová tűntél” nekem egy egész. Kiegészítették egymást, és örülök, hogy egyszerre volt szerencsém elolvasni őket. 

"– Mindent megértek – súgja. – Megértem, ha menni akarsz. Igaz, mindannyian azt szeretnénk, ha maradnál. Én is ezt szeretném. Soha az életben nem akartam még semmit ennyire."

  Mind a kettő már az elején apró szilánkokra törte a lelkem és mind a két könyv a végére össze is forrasztotta a darabkákat.  Érzem, hogy szédülök az érzésektől, amiket ébresztettek bennem,… félek szavakba önteni őket, félek, hogy nem tudom méltó módon leírni mekkora élményt nyújtottak. Reggel óta nem csináltam mást csak olvastam és olvastam, és el sem hiszem, hogy már kész,… hogy már vége is van. 

   Nincs kedvem másik könyvhöz, nem akarok megismerni másik történetet, egyszerűen azt se akarom, hogy az érzések halványuljanak majd idővel. 

  Gayle Forman rajongó lettem. Engem levett a lábamról a történetekkel, sőt a földbe is tiport rendesen.

   A történetek szomorúak, szívszorítóak, tanulságosak. Egyszerűen csak hagynod kell, hogy maga alá temessen és hidd el nekem, bármi problémád van most, el fogsz feledkezni róla legalább amíg tart. Néha mosolyt csalt az arcomra, néha könnybe lábadt a szemem, de imádtam minden sorát.

   Neked adott valamit a történet. Úgy érzem, hogy képes vagyok arra, hogy amit akarok, azt véghez is vigyem, nem értem, hogy miért ezt érzem, de tényleg életerősnek érzem magam. Reményt adtak a könyvek, reményt arra, hogy nincs még minden veszve. 

   El kell olvasnod és akkor megérted, hogy miért vagyok ekkora bajban azzal, hogy pontosan fogalmazzam meg mit is jelentett számomra a két történet. Nem fogom elmesélni a történetet, nem fogom kivesézni, egyszerűen csak át akartam adni valamit róluk, hogy legyen "kézzel" fogható bizonyítéka annak, hogy mekkora rajongója lettem. 

   Ennyi tőlem, és szerintem még napokig nem is lesz már, amiről tudnék írni...

Értékelésem: 5/5 (abszolút kedvenc)

Kiadó: Ciceró
Kiadás éve: 2011. (Ha maradnék), 2012. (Hová tűntél)
Eredeti címek: If I Stay, Where She Went