Fülszöveg:
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi.
Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…
A történetről
Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az előző rész ismerete kötelező, mivel folytatásos regénysorozat, ezért összekapcsolódnak a részek. Az Obszidiánban, vagyis a Luxen sorozat első részében Katy édesanyjával új városba költözik, ahol az élete fenekestől felfordul, amikor nagy horderejű titkok tudójává válik. Kiderül, hogy a legtöbben nem emberi lények azon a helyen, és különleges képességekkel rendelkeznek, a lány mégsem fordul ellenük, de veszélybe kerül. A luxenek ellenségei az arumok számára a lány olyan lesz, mint egy világító égitest, ugyanis azzal, hogy meggyógyították napokig érzékelhető rajta ez a hatás, ezért Daemon próbálja óvni, amíg el nem múlik a lányról a jel.
Daemon a szomszédsrác igazi bunkó, de mégis vonzzák egymást, mint két mágnes. Az első rész történései, vagyis, hogy Daemon meggyógyítja Katy-t, a lány is megváltoztatják, de nem csak lelkileg és erről szól a második rész, az Ónix.
A gyógyítás alkalmával egy kapocs, vagyis egy kötődés alakul ki kettejük között és Katy tévesen azt hiszi, hogy a vonzalom egymás iránt ezért olyan erős. Ám a fiú mindent megtesz, minden alkalmat megragad, hogy bebizonyítsa a szerelem, amit éreznek, az igenis őszinte.
Új srác is érkezik a városba, aki még tovább bonyolítja, az amúgy sem épp egyszerű történetet. Nem akarok spoilerezni, ezért akit érdekel, hogy mitől különleges a történet, olvassa el a könyveket.
"A szó a leghatékonyabb eszköz. Egyszerű, ezért sokszor alábecsülik. Pedig képes gyógyítani, és rombolni is."
A szereplőkről
A legtöbb szerepet ezúttal csak Daemon és Katy kapták. Dee is alig-alig volt jelen, amit kifejezetten sajnálok, mert imádom a pattogó csajt, itt az új srác kapott nagyobb figyelmet.
Katy-t már az első részben megkedveltem azzal, hogy sokszor úgy éreztem rengeteg közös van bennünk, kezdve a könyvek iránti imádattal és a blogolással. Érdekes volt egy könyvesbloggert látni a főszerepben, sőt talán még csak ettől vált még izgalmasabbá minden.
"A postán több csomag is várt rám, és én még csak nem is ujjongtam igazán. Előolvasói példányok érkeztek más bloggerektől, akik utazókönyvet csináltak belőlük, hogy mások is véleményezhessék őket. Én meg nem is tudom, mi ütött belém. Még egy bizonyíték, hogy kitört rajtam a kergemarhakór."
Ahogy fentebb is említettem, Katy-vel fura dolgok történnek ebben a részben, az elején még megmagyarázhatatlan jelenetek részesei lesz, de ahogy halad a történet előre, úgy egyre jobban megértjük mi olvasók is és ő maga is, hogy bizony ő már sosem lesz egy átlagos lány. És, itt jön a nagy DE. De néha úgy éreztem, hogy kicserélődött a személyisége, túl sokszor volt érzelmi kirohanása, a könnyekről nem is beszélve. Vissza akarom kapni a régi vagány énjét, mert most lesz csak igazán szüksége rá, hiszen a nehezebb idők ezután következnek.
Daemon-t egy idézettel szeretném bemutatni, mert tökéletesen illik rá: „Halálos és édes – ez volt
Daemon, két különböző lélek egybeforrva.” Megismerjük lassan minden oldalát, a bunkót, a törődőt, a szeretőt és a harcost, és igen, mindegyikkel képes cseppfolyóssá olvasztani, még az én sziklaszilárd szívem is. Attól viszont kifejezetten rettegek, hogy a jövőben átvált lágyszívűvé, hiszen azért szeretem, mert a szarkazmusáról ódákat lehetne zengeni. Kicsit előre szaladtam, szóval ebben a részben még elég szépen beszólogat, nem kell még félteni. :)
A könyv és én
Mindenki döntse el maga, hogy milyen kritériumok alapján osztályozza a könyveket, ami engem illet, a következőket érzékeltem:
Hónapokkal ezelőtt olvastam az Obszidiánt, és sok mindenre már nem emlékeztem pontosan, de lassan visszarázódtam, annak köszönhetően, hogy újra elővettem azt, és belelapoztam..., ezért ajánlottam azt, hogy ne ezzel a résszel kezdjétek a sorozatot, hiszen sok mindent nem értenétek, ugyanis az írónő nem meséli el újra az előző kötetben történteket.
Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy sokkal izgalmasabbra és pörgősebbre sikerült az Ónix, és ezzel egy kicsit túl bonyolultra is.
A szereplők látszatra fejlődnek, néha előre, néha hátra, és ez leginkább Daemon és Katy kapcsolatában mutatkozott meg, hiszen rengetegszer kaptam meleget és hideget tőlük, a végére már úgy éreztem, hogy a bőrömet belülről kapargatja a fenevad, akinek nem tetszett az ingadozó szerelemi életük. A levegő még most is sistergett közöttük, néha szó szerint is, a kedvenc jeleneteim kétség kívül azok voltak, amikor beszólogattak egymásnak. Viszont, a nevetést Daemon azzal hozta ki belőlem, hogy rengeteget B betűs nevet mondott, csak hogy ne kelljen rendes, igazi nevén szólítania az új fiút.
"– Hogyan akarhatsz még mindig?
Daemon a homlokomnak támasztotta a homlokát.
– Ó, még mindig nagyon szívesen megfojtanálak. De őrült vagyok. Te pedig bolond. Talán ezért. Az elmebajaink kiegészítik egymást."
Bennett az új srác sok meglepetést tartogat, kicsit a főhőseink kapcsolatában is zavart okoz, de szerencsére nem következett be a rettegett szerelmi háromszög és ezért plusz pont jár tőlem.
A végére már egyenesen zsongott a fejem a sok félinformációtól, de ezt nem panaszkodásnak szántam, mert tényleg örültem, hogy nem kell vaktában tapogatóznom a tények után.
A történet egyszerre kiszámítható és kiszámíthatatlan, ennek köszönhetően ugyan lekötötte a figyelmem, de sokszor hagyta el a szám néhány kéretlen szitokszó, meg hangos és morgolódós: Tudtam!, és Ne már!.
Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Luxen 2. része (Lux)
Eredeti cím: Onyx
A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 11-én megjelent Jennifer L. Armentrout: Ónix című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc állomásos blogturné keretein belül bemutatja Daemon és Katy újabb kalandjait!
2013. december 11-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.
12/11. Dreamworld
12/12. MFKata gondolatai
12/13. Angelika blogja
12/14. Kristina blogja
12/15. Nem harap a...
12/16. Deszy könyvajánlója
12/17. Insane Life
12/18. Kelly & Lupi olvas
Nyereményjáték
Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!
Bennett... :- )
ReplyDelete