Tuesday, December 31, 2013

B.U.É.K.

Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek!
A 2014 legyen boldogabb, eredményesebb és főleg szerencsésebb! :)


Monday, December 30, 2013

Jaci Burton: A tökéletes játék

Fülszöveg:
Mick Riley, a profi futballista és nagyvilági életmódja a legutolsó dolog, amire Tara Lincoln partiszervezőnek szüksége van, annak ellenére, hogy a férfi forró és szenvedélyes egyéjszakás kalandjuk során már bebizonyította, nem csupán a pályán állja meg a helyét.
Tarát egy korábbi szerelmi csalódása olyan mélyen megsebezte, hogy többször nem akarja kitenni magát hasonló fájdalomnak.
Ám Mick a fejébe vette, hogy legyőzi a lány ellenállását és ebben semmi sem állíthatja meg. Tökéletes játékot eszel ki, hogy elnyerje Tara szerelmét.

A történetről és a szereplőkről

Egy rendezvényszervező és egy sztárjátékos jelenkori románca erotikus és sportos történetben tálalva. 
Mick futballista sztárjátékos a csúcson van, minden nap keményen edz és megizzad azért, hogy formában maradjon, hiszen tudja, hogy nem hullik magától minden egy csettintésre az ölébe. A pálya mellett, különböző eseményeken is jelen kell lennie, ahol modellek és színésznők villognak mellette, hiszen minél nagyobb népszerűségnek örvend, annál többen látogatják meg a meccseket így mindenki boldog, a nézőktől kezdve az ügynökéig. Csak az a bökkenő, hogy kezdi halálosan unni ezeket a bulikat, mégis az egyik csapata által szervezett parti jobban alakul, mint remélni merte. 

"– Ne nyivákolj, mint egy nyápic, inkább pattanj a futógépre! Húsz perc levezető edzés. Aztán mehetsz a zuhany alá. 
– Te ezt komolyan élvezed – morgolódott Mick. Minden tagja sajgott, amikor feltápászkodott. 
– Bizony, kiélhetem szadista hajlamaimat. Ráadásul még fizetnek is érte. Már hogyne élvezném!"

Tara a rendezvényszervező élete sem volt soha leányálom, mégis próbálta az életét úgy alakítani, hogy jobb legyen. Megalakította és a barátnőinek köszönhetően egyre sikeresebben vezeti a rendezvényszervező cégét, egy általa rendezett partin ismerkedik meg közelebbről Mick Riley-val.
Egy egyéjszakás kalandot engedett meg magának Tara, és kettejük közül mégis Mick volt az, aki tovább ostromolta őt, mert többet akart abból az elemésztő szenvedélyből ami közöttük kirobbant. Ezért elég érdekes szituációkba kerültek, amik nem csak megnevettettek, de elég sokszor legyeznem is kellett magam olvasnám közben, már hát, khm, felforrósodott a levegő rendesen... ;)

Hát kell ennél több, hogy az ember lánya, az igazán nyálcsorgató külső után mindezt megkapja a könyv belsejében is?

A könyv és én

Jaci Burton Play by Play sorozatának első része már azóta izgatta a fantáziám, mióta Angelika beszámolt róla, vagyis pontosan 2011. májusa óta. Elég hosszú ez az idő, hogy egy könyvre várjak, talán ez miatt a legtöbben túl nagy elvárással voltak iránta, és ezért is érzik magukat kicsit csalódottnak végül.
Tetszett a történet, szerettem a karaktereket, sőt miután megismertem a sorozat következő részeinek a főszereplőit is, még jobban várom a folytatást.
Ez egy könnyed szerelmi történet, rengeteg erotikus jelenettel, ami meglepett, mert nem számítottam ekkora mennyiségre. Persze, ez mind nem ment a történet kárára, hiszen egy igazi erotikus könyvfaló vagyok, tehát tudtam mindezt értékelni.
Félve kezdtem el, mert elég sokan gyengének titulálták, és most értetlenül kérdezem, hogy ugyan miért? Hiszen élvezhető mind a románc, és az is ahogyan alakult a cselekménye, az meg hogy klisékkel is el van látva, hát miért lenne hátrány, hiszen egy romantikus történettől pont azt várja az ember lánya, hogy legyen egy kicsit álom és meseszerű. Kitaláció, egy történet ami segít elrugaszkodni a hétköznapok szürkeségétől, csak azért, mert a való életben esélyem sem volna egy profi játékossal ilyen kalandokba bocsátkozni. 

"– Értem, már régen voltál férfival. Akarod, hogy lassítsak? 
– Bizony, már jó ideje nem voltam férfival. Díjazom, hogy észrevetted! Te jóisten, dehogy akarom, hogy lassíts! Azt akarom, hogy mindketten azonnal dobjuk le a ruháinkat! 
Mick szája mosolyra húzódott. 
– Ezek szerint túl lassú vagyok! 
– Te megölsz engem, Mick!"

Tetszett, hogy a sportos címke nem csak rá lett aggatva, hanem a történet részét is képezte. Mick futballozik, olvashattam egy kicsit az edzésről, meccsekről, valamint a PR-ről, ami szükséges ahhoz, hogy egy játékos több pénzt is kapjon, csupán a róla kialakított kép miatt is.
A Riley család szerepelni fog a sorozat többi részében is, hiszen vár ránk egy profi baseball játékos testvér is, valamint egy mindenre elszánt szerelmes ügynöknő.
Nem lett kedvenc, de az biztos, hogy amíg olvastam szórakoztatott, és nekem nem kellett ennél több. :)


Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Play by Play 1. része
Eredeti cím: The Perfect Play

Sunday, December 29, 2013

Spontán vagyok 1#

Eltűntem 10 napra és közben bejegyzések csak halmozódnak piszkozatok formájában, de hiányzik a lendület és az ihlet, hogy kész formába öntsem őket. Most egy kicsit lazulok..., na jó, ez már kész lustaság a részemről, ami a blogot illeti. Tanulok, meg közben a rokonságot jártam, ja és éjszakánként sunyiban olvastam is persze. ;) 
Ünnepek, gondolom elég ennyi magyarázatnak...

Megint egy halom terv kavarog a fejemben, nem lehetne meghosszabbítani a napokat? Akkor talán még utol is érném magam. 

Blogsablonok között keresgéltem egész nap, mert nagyon unom már, hogy nincs meg az igazi, megtalálom én valaha is? Közben logót is szeretnék, ami csak az enyém lesz, de nehezebb megszerkeszteni, mint gondoltam. A bejegyzésben látható képen én vagyok, valami hasonló lesz a blog logója is, HA a technika ördöge is úgy gondolja. :) 

Ha minden igaz idén még írok 3 erotikus romantikusról (bizony, nagyon elegem volt a YA műfajból és egy kicsit tobzódtam a felnőtt szórakoztató irodalomban az utóbbi 10 napban). Terveim között még szerepel egy 2013 éves összegzés, ami lehet toplista formát kap majd, valamint filmsorozatokról is írok pár sort, amikre úgy gondolom, hogy érdemes időt szánni. (Ezt saját ösztönzésemre jegyeztem le, de lehet egy virtuális seggberúgás érdemelnék inkább. :D)

Thursday, December 19, 2013

On Sai: Scar

Fülszöveg:
Scar körül sok a titok.
Titok a vallása, mert kereszténynek született egy olyan világban, ahol a kalózok megnyúzzák, a császáriak pedig agyonlövik a hívőket. Titok, hogy szerelmes Artúrba. Titok az álma, amit követve navigátornak áll.
Artúr körül sok a halál.
Előbb azt hiszi, Scar meghalt, kétségbeesésében csatlakozik egy keresztény csempészhajóhoz, és az űrben bolyongva egyre mélyebben megismeri a sötétséget. Mikor úgy érzi, minden kegyetlenséget megtapasztalt, megtudja, hogy Scar nem halt meg. Hanem áruló lett.
Don körül nagy a csend.
A renegát mentál önkéntes száműzetéséből figyeli a világ eseményeit, ám az ijesztő dolgokról nem beszélhet senkinek. Hallgatása mögött más is lapul: egy titok, és egy régi, fájó szerelem emléke.
Lucy körül nagy a rend.
Don egykori társa majdnem hibátlan. A világegyetem egynyolcadának ura, aki a végső tökéletességet keresi, gyűlöli az érzelmeket és a vércseppek gömbjében lapuló π számot. Könyörtelenül kiiktatja mindazt, ami nem illik a társadalom rendjébe.
Ők négyen furcsa események sodrában találják magukat. Fogalmuk sincs, ki vagy mi mozgatja a szálakat.
Lehet, hogy pusztán játékszerek Isten és a Gonosz kezében?
Létezik egyáltalán szabad akarat?
A szerelem, melyet elpusztítottál magadban, pislákolhat-e még a másikban?
Egyvalaki sejti csupán, hogy ők négyen alkotják a tengelyt, melyen megfordul az emberiség sorsa.
A regény a Szivárgó sötétség sorozat első kötete.


A történetről és a szereplőkről

A legfontosabb tudnivaló ahhoz, hogy megértsétek a beszámolóm az az, hogy a könyv szerint a múltban egy nagy vallásháborúban kiirtották az összes vallást, így a kereszténység is megszűnt, mégis akad egy hely, ahol rejtőzködve, de élnek keresztények. Szinte mindenki úgy tudja, hogy ők a leggonoszabb emberek, és ez igaz lehet? A világfelépítése egyedi, de mégis hasonlít a valósághoz. A közelgő háborúról és a hatalmi játszmákról szól.
A könyvben négy vonalon követjük nyomon a történetet, a főszereplők az elején külön utakon járják a kalandokat, és ez sokat segít, hogy megismerjük őket.

"Az elvek nem csak utat mutatnak, de meg is nyomoríthatnak."

Scar az árva lány, akiből sugárzik a tisztaság, mégis számkivetett, különc volt otthonában, mutánskinézetűnek csúfolták, csak azért, mert vörös hajjal és zöld szemmel született. Már gyermekkorában megtanulta mi az éhezés, a magány, a félelem, mindezek igazi küzdő lélekké faragták, akit az érzelmek és hite hajt. Hirtelen természetű, de küzd a vágyaiért. Elszökik az Astor nevű jégbolygóról, amely a keresztények rejtekhelye, hogy navigátor lehessen, ezzel együtt szabad, és hogy ne kelljen azt látnia, ahogy a szerelme elvesz egy másik lányt. És mindezzel elindul egy sokkal nagyobb cél felé. 

Artúr egy igazi hősszerelmes a történet elején, ő a tisztaszívű hívő, aki a sok sötétséget látva megkérdőjelezi a hitet, amit az évek alatt neveltek belé. Elhagyja ő is az Astort, és egy csempészhajón kezdi meg hajmeresztő kalandját. 

Don egy számkivetett mentál, aki több száz éves, de mégis sokan lenézik, csak azért, mert más, mert nem nézi le az embereket. Hajóorvos, szeret az emberek körül lenni, megfigyelni őket. Nagyhatalmú, és egy olyan mentál, akinek érzései vannak. Létével cáfolja meg a mentálok eszméit, miszerint nekik nem lehetnek érzéseik.

"– Köszönöm, hogy vigyáz rám.
– Legközelebb diszkrétebben fuldokoljon, szeretnék aludni." 

Lucy a mentáltanács tagja, ő a Hetedik. A többi főszereplőhöz hasonlóan ő sem hétköznapi, a hatalmát leginkább a dühéből nyeri. A mentálok már gyerekként is legtöbbször lenézték, mert a szülei igazi nemzőkapcsolatából született. Ez a mentáloknál undorító dolgoknak számít, mert legtöbbet kerülik a testi kapcsolatot. Sokáig szégyenkezett a szülei testi szerelme miatt, ami miatt érthető is az a nagy mennyiségű düh, ami vezérli a tetteit. Küzdő lélek, mint Scar, intelligens, állandóan hibákat elemez, a számokkal nyugtatja magát. A pí szám Lucy szájából káromkodást jelent, utálja ha valami nem arányos. 

A gyerekcsászár Chester uralkodik mindenek felett, aki Scar mellett a kedvenc szereplőm lett, főleg azért, mert az elején kiismerhetetlen, egy abszolút manipulatív személy, amitől csak még inkább tiszteltem. 

"Az emberek mániákusan címkéznek, azt hiszik, ha nevet adnak valaminek, akkor már értik is."

Mindenki fejlődésen megy keresztül az első oldalaktól kezdve, van hogy mindez rossz irányba, de a lényeg azon van, hogy tényleg változtak. Emberekkel, kalózokkal, mentálokkal, és ismeretlen entitásokkal találkozhatunk a könyv lapjain, közeleg egy borzalmas háború  a birodalom és a kalózok között, de mégis a legnagyobb pusztításra az lesz képes, aminek a létezéséről a legtöbben eddig nem is tudtak.

"– A halál jó dolog. Nélküle nem lenne fontos az élet.(...)"

A könyv és én

A Scar különleges és zseniális a maga szövevényes módján. 
Az utolsó pillanatig vártam az olvasásával, mert rettegtem attól, hogy nem fog tetszeni, hiszen a sci-fi műfaj könyvekben elég távol áll tőlem, szinte ismeretlen fogalom számomra. Ami meglepő, mert filmekben általában szeretem, mégis valahogy eddig kimaradtak a polcomról. 
Akartam a könyvet, mert a Calderon első részében már bizonyította az írónő, hogy tehetségesen forgatja a szavakat és azok jelentését, nem csak filmszerű jelenetek írására képes, de élethű és ritka karakterek megformálására is. 

A Scar sci-fi, talán egy kicsit társadalom kritika is, amelyet átsző a vallásról alkotott nem mindennapi gondolkodásmód, és főleg a krimikre jellemző izgalom. Szinte érzem, hogy ezzel a mondattal pár olvasót elijesztek a könyvtől, pedig nem ez a szándékom, de tudom, hogy a vallás és a sci-fi keverése nem igazán vonzó együttes a legtöbb embernek. Pedig pont ez miatt válik letehetetlenné, de főleg egyedivé!
Tényleg ritkán próbálkozom a romantikus műfajokon kívül más irodalmi művekkel, de hajlok arra, hogy a sci-fi is hamarosan kedvenc műfaj lesz, feltéve, ha tud valaki hasonlóan zseniális és magával ragadó stílusú írót ajánlani, mint On Sai. Most mondjam azt, hogy megdöbbentet, hogy magyar író is képes ilyen mértékű történetet kitalálni, ráadásul úgy elmesélni, hogy néha szavak nélkül maradtam, még én is? Örülök, hogy még nem tettem közzé a 2013-as könyves toplistáimat, mert ez a könyv sem hiányozhat róla. 

Rengeteg kérdés felvetődött bennem olvasás közben, és ezt tudom külön is értékelni egy könyvben, amikor úgy érzem, hogy a sorok között is olvasnom kell. Vannak könyvek, amelyek szórakoztatnak, kikapcsolnak, de közben gondolkodásra késztetnek, és a Scar pontosan ilyen. Sokszor az jutott eszembe, hogy nem csak jól felépített, de összpontosított munka is. 

Szinte azonnal ráhangolódtam a cselekményre, voltak pillanatok, amikor mosolyra húzódott a szám, vagy a döbbenettől több emeletnyit zuhant az állam, esetleg gúnyosan felhúzódott a szemöldököm. Elkerülhetetlen, hogy ne érezz együtt Scarral és azok a pillanatok, amikor elemében van hát felbecsülhetetlen értékűek.

Egyik kedvenc párbeszédem, amikor Scar a vallást próbálja megértetni Donnal:


"– Rendben, Don, hogyan idomítod a köpenyt? Tegyük fel, valami olyat tesz, ami rossz neki. 
– Nem tesz. Hallgat az ösztöneire. 
– Tegyük föl meg akar ölni engem. Megbüntetnéd? 
– Igen, de ő egy ragadozó. Hogy kérhetném, hogy más legyen? 
– Az ember is ragadozó, ha viszont civilizációt akarsz építeni, ahhoz törvények kellenek. Mondjuk tilos megenni, agyonverni, megerőszakolni a másikat. Isten adott tíz parancsolatot, az utolsó hét a társadalmi együttélés alapja a mai napig. Ahhoz, hogy egy primitív lény megértse, büntetés is kell. 
– Ölés? 
– Nem, de nyilván vannak fokozatok. A gyerek kezére is rácsap az anya, amikor belenyúl a takarítórobot ventillátorába. Isten kiválasztott egy népet, és fokozatosan megértette velük ezeket, majd ők elterjesztették az egész Földön. 
– Miért? Mi a célja? Tudományos kísérlet? 
Scar felsóhajtott. Ez jóval nehezebb lesz, mint gondolta."


A könyvet csak ajánlani tudom! :)

Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Szivárgó sötétség 1. része

Blogturné

A Blogturné Klub négy tagja összefogott, hogy népszerűsítse On Sai legújabb könyvét a Scar-t. Értékelésekkel, extrákkal és nyereményjátékkal szeretnénk felhívni a figyelmet erre a könyvre, mert tényleg megérdemli!

Állomáslista:
dec. 15. - Deszy könyvajánlója
dec. 17. - Dreamworld
dec. 19. - Kristina blogja
dec. 21. - Kelly Lupi olvas



Nyereményjáték

Scar világában nagyon fontos, hogy az ember frissen tartsa az agyát. Ha olyan zsenikkel van körülvéve, mint amilyen Don és Lucy, ez bizony elengedhetetlen.
Ezért most mi is egy kis rejtvénnyel készültünk nektek, hogy megtornáztassuk kicsit az agytekervényeiteket. 
A rejtvényben található kérdéseken keresztül kicsit jobban megismerhetitek a regény világát, de nem kell aggódnotok! Természetesen a könyv olvasása nélkül is könnyedén kitölthetitek, nincs más dolgotok, mint elolvasni az értékeléseinket, ott meglelitek a válaszokat. Az első állomáson az első kettő, a másodikon a harmadik és a negyedik kérdést találjátok, és így tovább… Az utolsó állomásra már csak egy kérdés marad, viszont itt várjuk a megfejtést is!


5. A mentáloknál lenézett szaporodási mód 
6.Don és Lucy is ez

a Rafflecopter giveaway


Plusz pontokat is szerezhettek!
Osszátok meg ezt a bannert, vigyétek ti is a hírét, hogy megjelent a könyv! Kitehetitek a blogotokon, ha van, vagy megoszthatjátok akár Facebookon is! A lényeg, hogy minél több emberhez eljusson a hír, hogy a könyv megjelent! Írhattok mellé pár kedves szót, vagy akár a blogturné linkjét is megoszthatjátok, ezt már rátok bízzuk!
A megosztás helyének linkjét osszátok meg a Rafflecopter kijelölt sorában! Plusz két pontot kaphattok vele a nyereményjátékban, azaz kettővel nő az esélyetek, hogy nyerjetek! (Ha a blogotokon teszitek ki menüsávban, akkor kérlek figyeljetek rá, hogy kint maradjon legalább a nyereményjáték végéig, mert ellenőrizni fogjuk! Ha pedig Facebookon osztjátok meg, legyen nyilvános!)

Monday, December 16, 2013

Jessica Park: Flat out Love - Szeretni bolondulásig

Fülszöveg:

A srác magas volt, legalább száznyolcvan centi, szőkésbarna haja a szemébe lógott. Pólóján az a felirat állt: Nietzsche a haverom.

Íme, Matt. Julie Seagle kedveli őt. Nagyon is. De ott van még Finn. Akibe Julie teljesen belezúgott.
Bonyolult? Kínos? De még mennyire.
Julie nemrég költözött Bostonba, hogy megkezdje egyetemi tanulmányait: mégis honnan tudhatta volna, hogy édesanyja régi jó barátnőjének családjánál fog kikötni? Csak ideiglenesen akart megszállni náluk. Arról szó sem volt, hogy fontossá válik a Watkins család számára, vagy hogy beleszeret az egyik fivérbe. Pláne nem abba, amelyikkel még egyszer sem találkozott személyesen. De hát számít ez? Finn megérti őt, jobban, mint valaha bárki. Ők ketten egy hullámhosszon vannak.
De a szerelem - és annak mindenféle csavaros, bonyolult változata - mindig tartogat meglepetéseket. És soha senki nem ússza meg sértetlenül.

A történetről és a szereplőkről


Julie új városba költözik az egyetem miatt, de érkezése napján azzal szembesül, hogy csúnyán átvágták és nincs hol laknia. Egyetlen reménye, hogy anyukája régi barátnője befogadja addig, amíg talál magának új szállást. Így kerül Julie egy fura családhoz, ahol mindenki különc, és nem viccelek a szó legszorosabb értelmében számítanak különcnek. Finn, a legidősebb fiú szobájába költözik be, mert távol van a világ körüli útja miatt, és ezzel kezdetét veszi a lány igazi kalandja is.

"– Okés. Matt. Veszélyes város. Kék Volvo. Arra az esetre, ha rossz kocsiba szállnék, és a holttestem egy sikátorból kerülne elő, szeretném, ha tudnád, mennyire szeretlek. És bele ne nézz az íróasztalom harmadik fiókjába!
– Ez cseppet sem vicces. Na mindegy, Matthew az MIT-re, a Massachusettsi Műszaki Egyetemre jár. Valami fizikai tárgy a főszakja. Vagy matek lett volna? Hát nem hihetetlen? Erin génjeit figyelembe véve nem is kéne meglepnie, hogy zseni fia van.
– Biztos iszonyú menő srác. Már a fizika szó puszta hallatán tűzbe jöttem.
– Nem randiszervízt működtetek, Julie. Próbállak biztonságos helyre juttatni, hogy ne kelljen halálra aggódnom magam miattad."

A Watkins családban az anya és az apa rengeteget töltik távol az idejüket az otthontól, persze mindenre van magyarázat, de ez csak a könyv végén derül ki. Celeste a 13 éves lány pedig túl felnőttes, komoly, nem tudja mi a szórakozás, nem tudja, hogy hogyan viselkednek a korabeli lányok, ezért az iskolában kiközösítik és nem barátkoznak vele, mert túl furának tartják. A kislány tényleg különleges, és nagyon könnyű megkedvelni. De a testvére hiányát nem mindennapi módon próbálja pótolni. Erről csak annyit, hogy Foto Finn, hm, hát ha egy kartonfigurát lehet főszereplők közé sorolni, akkor bizony Finnek is fontos szerep jut a könyvben hiszen Celeste úgy bánik vele, mintha tényleg a testvére lenne, nem csak egy kinagyított képmása.
 Matt a zseni fiú, aki egy igazi kockafejnek tűnik első ránézésre, mégis remek a humora, de túl sok súly nehezedik a vállára. Igazból ő neveli a kishúgát, majd Julie felbukkanásával a lány is sokat segít neki.

A könyv és én

Erre a történetre senki sem mondhatja, hogy átlagos, hiszen egy aranyos, de ugyan akkor elgondolkodtató kis regény. Rengeteg mondanivaló és bölcsesség van elrejtve a ránézésre könnyed és szórakoztató könyvbe. Tudtam, hogy nem egy egyszerű történet, még ha az elején annak is indult.
A szereplők megformálása különleges, nem csak azért, mert személyiséggel ruházta fel az író őket, hanem, mert mindegyikük érezhetően fejlődik a könyv első lapjaitól kezdve. Hosszú és rögös úton kell áthaladjon minden egyes szereplőnek, és tiszteltem azt, hogy egyik karakter sem volt tökéletes és hibátlan.
A stílusa igazán vicces, de azért néha szomorkás a hangulata, örülök, hogy erre a könyvre esett a választásom, mert tudott újat mutatni. Tényleg az benne a legnagyobb különlegesség, hogy olyan történetről szól, amit még ne rágtak meg tömeges a sikerszerzők.

A kedvenc részeim a Facebook bejegyzések voltak, ahol általában elég mókás kifakadásokat produkált Julie, Matt és Finn is. Lehetetlen kávé ivás nélkül olvasni a könyvet, szóval a legjobb, ha erre minden olvasó felkészül, mielőtt kényelembe helyezkedik olvasás előtt.

Lényegében a könyv egy távkapcsolat kibontakozását tárja a szemünk elé ami, mint kiderül nagyon tanulságos részévé válik a történetnek. Egy kicsi szerelmi háromszög is kialakul, amit általában utálni szoktam, de ez egy igazán különleges helyzet, szóval igazán nem attól kell tartani.
Van benne egy nagy titok, amit már az elején sejteni véltem, de mégis eléggé megdöbbentet, amikor kiderült. Nem a titok maga volt megdöbbentő, hanem hogy a kiderültével az egész történetet már más szemszögből láttam.

Nem kifejezetten olyan szerelmi történet, amire számítanak az olvasók a new adult címke láttán, inkább az emberi kapcsolatokat boncolgatja, a testvérek és a szüleik között.
Végre nem egy olyan könyv, ami sorozat része, mert egy rendesen befejezett egykötetes történet. Persze van egy kiegészítő novellája, de az a történetet nem bonyolítja túl.  


Kiadó: Könyvmolyképző
Megjelenés: 2013.12.13.
Eredeti cím: Flat out Love




Blogturné állomáslista

A Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 13-án megjelent Jessica Park: Szeretni bolondulásig című könyve, mely a kiadó Rubin pöttyös sorozatának első kötete. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc bloggere egy blogturné keretein belül bemutatja Julie és Matt kalandjait! 
2013. december 13-tól minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok. 
Érdemes követni a turnét, ugyanis nem csak plusz információkat tudhattok meg a könyvről és szereplőiről, hanem ahogy az lenni szokott, nyerhettek is!

12/13 MFKata gondolatai - idézetek
12/14 Insane Life - Pólók
12/15 Dreamworld - Dreamcast
12/16 Kristina blogja
12/17 Angelika blogja - Playlist
12/18 Roni olvas - Kávéreceptek
12/19 Kelly&Lupi olvas - Flat Finn
12/20 Deszy könyvajánlója - Flat-Out Matt


a Rafflecopter giveaway

Saturday, December 14, 2013

Jennifer L. Armentrout - Ónix

Fülszöveg:
Daemon Blackkel összekapcsolódni szívás…
Ráadásul nemrég eltökélte, hogy bebizonyítja: amit irántam érez, az nem csupán bizarr kapcsolódásunk mellékhatása, hanem valódi érzelem. Nem tudom, mit gondoljak efelől, de tény, hogy mostanában már korántsem olyan bunkó velem, mint korábban.
De nem ez a legnagyobb problémánk.
A Védelmi Minisztérium emberei körülöttünk szaglásznak. Ha rájönnek, mire képes Daemon, és főleg, hogy mi ketten összekapcsolódtunk, akkor nekünk annyi.
Az iskolában felbukkanó új srác sem hiányzott. Ő is tele van titkokkal. Tudja, mi okozza a körülöttem zajló sok furcsaságot, és segítene is rajtam… de ennek súlyos ára van.
És aztán az események még vadabb fordulatot vesznek.
Láttam valakit, akit halottnak hittem. Szóljak vagy hallgassak?
Mi történt Dawsonnal? Ki árulta el?
És mit akarnak Daemonéktól – na meg tőlem – a védelmiek?
Az már biztos: Daemon Blackkel összekapcsolódni nem egy életbiztosítás.
Senki nem az, akinek látszik. És nem mindenki éli túl a hazugságokat…

A történetről 

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az előző rész ismerete kötelező, mivel folytatásos regénysorozat, ezért összekapcsolódnak a részek. Az Obszidiánban, vagyis a Luxen sorozat első részében Katy édesanyjával új városba költözik, ahol az élete fenekestől felfordul, amikor nagy horderejű titkok tudójává válik. Kiderül, hogy a legtöbben nem emberi lények azon a helyen, és különleges képességekkel rendelkeznek, a lány mégsem fordul ellenük, de veszélybe kerül. A luxenek ellenségei az arumok számára a lány olyan lesz, mint egy világító égitest, ugyanis azzal, hogy meggyógyították napokig érzékelhető rajta ez a hatás, ezért Daemon próbálja óvni, amíg el nem múlik a lányról a jel.
Daemon a szomszédsrác igazi bunkó, de mégis vonzzák egymást, mint két mágnes. Az első rész történései, vagyis, hogy Daemon meggyógyítja Katy-t, a lány is megváltoztatják, de nem csak lelkileg és erről szól a második rész, az Ónix. 
A gyógyítás alkalmával egy kapocs, vagyis egy kötődés alakul ki kettejük között és Katy tévesen azt hiszi, hogy a vonzalom egymás iránt ezért olyan erős. Ám a fiú mindent megtesz, minden alkalmat megragad, hogy bebizonyítsa a szerelem, amit éreznek, az igenis őszinte. 
Új srác is érkezik a városba, aki még tovább bonyolítja, az amúgy sem épp egyszerű történetet. Nem akarok spoilerezni, ezért akit érdekel, hogy mitől különleges a történet, olvassa el a könyveket.  


"A szó a leghatékonyabb eszköz. Egyszerű, ezért sokszor alábecsülik. Pedig képes gyógyítani, és rombolni is."
A szereplőkről 

A legtöbb szerepet ezúttal csak Daemon és Katy kapták. Dee is alig-alig volt jelen, amit kifejezetten sajnálok, mert imádom a pattogó csajt, itt az új srác kapott nagyobb figyelmet. 
Katy-t már az első részben megkedveltem azzal, hogy sokszor úgy éreztem rengeteg közös van bennünk, kezdve a könyvek iránti imádattal és a blogolással. Érdekes volt egy könyvesbloggert látni a főszerepben, sőt talán még csak ettől vált még izgalmasabbá minden. 


"A postán több csomag is várt rám, és én még csak nem is ujjongtam igazán. Előolvasói példányok érkeztek más bloggerektől, akik utazókönyvet csináltak belőlük, hogy mások is véleményezhessék őket. Én meg nem is tudom, mi ütött belém. Még egy bizonyíték, hogy kitört rajtam a kergemarhakór."

Ahogy fentebb is említettem, Katy-vel fura dolgok történnek ebben a részben, az elején még megmagyarázhatatlan jelenetek részesei lesz, de ahogy halad a történet előre, úgy egyre jobban megértjük mi olvasók is és ő maga is, hogy bizony ő már sosem lesz egy átlagos lány. És, itt jön a nagy DE. De néha úgy éreztem, hogy kicserélődött a személyisége, túl sokszor volt érzelmi kirohanása, a könnyekről nem is beszélve. Vissza akarom kapni a régi vagány énjét, mert most lesz csak igazán szüksége rá, hiszen a nehezebb idők ezután következnek.
Daemon-t egy idézettel szeretném bemutatni, mert tökéletesen illik rá: „Halálos és édes – ez volt Daemon, két különböző lélek egybeforrva.” Megismerjük lassan minden oldalát, a bunkót, a törődőt, a szeretőt és a harcost, és igen, mindegyikkel képes cseppfolyóssá olvasztani, még az én sziklaszilárd szívem is. Attól viszont kifejezetten rettegek, hogy a jövőben átvált lágyszívűvé, hiszen azért szeretem, mert a szarkazmusáról ódákat lehetne zengeni. Kicsit előre szaladtam, szóval ebben a részben még elég szépen beszólogat, nem kell még félteni.  :)

A könyv és én

Mindenki döntse el maga, hogy milyen kritériumok alapján osztályozza a könyveket, ami engem illet, a következőket érzékeltem:
Hónapokkal ezelőtt olvastam az Obszidiánt, és sok mindenre már nem emlékeztem pontosan, de lassan visszarázódtam, annak köszönhetően, hogy újra elővettem azt, és belelapoztam..., ezért ajánlottam azt, hogy ne ezzel a résszel kezdjétek a sorozatot, hiszen sok mindent nem értenétek, ugyanis az írónő nem meséli el újra az előző kötetben történteket
Azt nyugodtan kijelenthetem, hogy sokkal izgalmasabbra és pörgősebbre sikerült az Ónix, és ezzel egy kicsit túl bonyolultra is.
A szereplők látszatra fejlődnek, néha előre, néha hátra, és ez leginkább Daemon és Katy kapcsolatában mutatkozott meg, hiszen rengetegszer kaptam meleget és hideget tőlük, a végére már úgy éreztem, hogy a bőrömet belülről kapargatja  a fenevad, akinek nem tetszett az ingadozó szerelemi életük. A levegő még most is sistergett közöttük, néha szó szerint is, a kedvenc jeleneteim kétség kívül azok voltak, amikor beszólogattak egymásnak. Viszont,  a nevetést Daemon azzal hozta ki belőlem, hogy rengeteget B betűs nevet mondott, csak hogy ne kelljen rendes, igazi nevén szólítania az új fiút. 


"– Hogyan akarhatsz még mindig? 
Daemon a homlokomnak támasztotta a homlokát. 
– Ó, még mindig nagyon szívesen megfojtanálak. De őrült vagyok. Te pedig bolond. Talán ezért. Az elmebajaink kiegészítik egymást."


Bennett az új srác sok meglepetést tartogat, kicsit a főhőseink kapcsolatában is zavart okoz, de szerencsére nem következett be a rettegett szerelmi háromszög és ezért plusz pont jár tőlem.
A végére már egyenesen zsongott a fejem a sok félinformációtól, de ezt nem panaszkodásnak szántam, mert tényleg örültem, hogy nem kell vaktában tapogatóznom a tények után.
A történet egyszerre kiszámítható és kiszámíthatatlan, ennek köszönhetően ugyan lekötötte a figyelmem, de sokszor hagyta el a szám néhány kéretlen szitokszó, meg hangos és morgolódós: Tudtam!, és Ne már!.


Kiadó: Könyvmolyképző
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Luxen 2. része (Lux)
Eredeti cím: Onyx



Könyvmolyképző Kiadó jóvoltából december 11-én megjelent Jennifer L. Armentrout: Ónix című könyve. Ennek örömére a Blogturné Klub nyolc állomásos blogturné keretein belül bemutatja Daemon és Katy újabb kalandjait!
2013. december 11-től minden nap egy-egy blogger teszi közzé a véleményét a könyvről, illetve rengeteg, a történethez kapcsolódó érdekességgel is találkozhattok majd, ha velünk tartotok.


12/11. Dreamworld
12/14. Kristina blogja
12/17. Insane Life


Nyereményjáték


Mi csilloghatna szebben, mint Daemon csodás zöld szeme? Hát a lányok legjobb barátja… a drágakő! Az Ónix blogtunéban résztvevő blogokon mindenhol elrejtettünk egy drágakövet, amelyet ha felismertek be kell írnotok az adott napi Rafflecopter sorba és már részt is vesztek a nyereményjátékon, amelyben 3 példányt sorsolunk ki a könyvből a zöld szemű idegen főszereplésével!

a Rafflecopter giveaway

Thursday, December 12, 2013

Tamara Ireland Stone: Time Between Us - Elválaszt az idő

Fülszöveg:
Szeretni valakit nehéz.
De még nehezebb, ha nem csak a távolság áll közétek, hanem az IDŐ is.
FELEMELEM A FEJEM, ÉS EGYENESEN RÁNÉZEK. Most még félszegebben mosolyog, de ugyanolyan kedvesen. Mintha tudná, ki vagyok. Őszintén. Ettől olyan érzésem támad, hogy talán érdemes lenne megismerni, és önkéntelenül visszamosolygok rá.
Még akkor is vigyorgok, amikor befordulok a következő kanyarban. Aztán – mielőtt végiggondolhatnám, mit csinálok – félúton hátrafordulok, és ismét rápillantok.
Eltűnt.
Megpördülök, és a futópályát pásztázom a tekintetemmel. Aztán a padokhoz futok. A lépcső aljánál egy pillanatra megállok, és eltűnődöm, vajon ott volt-e egyáltalán. De végül csak összeszedem a bátorságom, és megiramodom felfelé.
Nincs ott, de biztosan tudom, hogy ott volt. Otthagyta a nyomát: a friss hó összepréselődött azon a helyen, ahol ült. Alul pedig ott a két lábnyom.
És akkor feltűnik még valami.
A saját lábnyomaim egyértelműen kivehetőek körülöttem a porhóban, az ő nyomai azonban nincsenek sehol. Pedig ott kellene lenniük, kétszeresen is – hiszen egyszer odament a padhoz, aztán pedig elment onnan. De sehol semmi, csak a vastag, szűz takaró.
„Csodálatosan megírt, egyedi szerelmes történet.”

A történetről


Anna minden hajnalban futással kezdi a napját, zenével a fülében ez a tökéletes kikapcsolódás számára, ez az egyik szenvedélye. Egy reggel a fülszövegben olvasható jelenet játszódik le, amely örökre megváltoztatja a jövőjét. 
Napjai szerinte unalmasan telnek, minden reggel felveszi Emma, a legjobb barátnője és együtt mennek az iskolába. Majd a szülei könyvesboltjában tölti a délutánokat, ahol az apjával felváltva dolgoznak. Kedvenc időtöltése, pedig az utazási könyvek olvasása és az álmodozás arról, hogy egyszer majd ő is beutazhatja a világot. 
Egy napon a suliba új srác érkezik, aki látszólag próbálja mindenkitől tartani a két lépés távolságot, de mindezt tényleg okkal teszi. Anna, amikor megpillantja Bennettet tudja, hogy őt látta a futópályánál egyik reggel, a fiú mégis tagadja, annak ellenére, hogy Anna észreveszi, hogy a fiú felismerte őt.
Bennett egyik különleges képessége az időutazás, valamint, hogy képes a Földön akárhova eljutni, elég csak elképzelnie a kívánt helyet. A kapcsolatuk nem indul könnyen, rengeteg akadályt kell leküzdeniük, meg kell tanulniuk bízni egymásban. Sok titok és tanulság várja az olvasókat  könyv lapjain.


A könyv és én

Ha a történetet nézem, akkor tényleg egyedi a maga módján, főleg, hogy még életemben nem olvastam időutazásról szóló könyvet, vagyis pontosítanom kell, olvastam, de az mind paranormális felnőtt kategóriás volt, képzeletbeli lényekkel. Míg ebben a könyvben emberek a főszereplők, a 17 éves Bennett, és a 16 éves Anna. 
Ahogyan az elején említettem Bennett az, akinek különleges képessége van, és meg kell mondanom, nagy meglepetés volt, hogy 17 éves létére elég komolyan gondolkodó, értelmes és elővigyázatos a viselkedése, miközben a szülei szörnyűek. Azt sajnáltam, hogy magáról a képességéről nem tudtam meg többet, azon kívül, hogy fejfájása lesz tőle, amire a hideg víz és a forró kávé a gyógyszer, Annának pedig a sós keksz segít abban, hogy a mellékhatásokat enyhítse. 


Tetszett a történet, de mégis napok kellettek, hogy a befejezzem, sokszor nem kötötte le a figyelmem, majd amikor a feléhez értem egyszerűen elkezdtek pörögni az események. Rengeteg minden történik a könyvben, több mindenre kell odafigyelni. Sajnos nem mondhatom el konkrétan, hogy mik tetszettek benne, mert nem szeretném lelőni a poént. Nagyon romantikusnak nem mondanám, és itt most nem a YA műfaj miatt, csak egyszerűen a szikrákat nem észleltem, még ha a könyv szerinti ott pattogtak is közöttük. 
Vannak kidolgozatlan szálak, magyarázatra szoruló dolgok, de szerintem mindenre kapunk választ a következő részben. Ne ijedjen meg senki, lezárt a történet, de igen lesz folytatása. 


Amit különösen élveztem, az az 1995-öt idéző hangulat volt. Az akkori zenék és filmek említése. Mivel Anna legjobb barátja Justin egy lemezboltban dolgozik, mind a ketten sokat beszélgetnek a zenéről is. Most megyek is nézni az Aludj csak, én álmodom című filmet, mert Anna említette, nekem pedig muszáj újranéznem.

Az Elválaszt az idő barátságról és a szerelemről szól, a családi kapcsolatokról, de főleg arról, hogy az idő mire képes egy kapcsolattal, mennyire tudja megerősíteni, vagy tönkretenni azt.
Elgondolkodtató, mert rájössz, hogy tényleg mindenre hatással lehet egy csöppnyi változtatás az életben, ami ehet jó és rossz is ez a jövőre nézve. 
Én úgy éreztem, hogy a legfontosabb mondandója az volt, hogy senki sem hétköznapi, vagy unalmas, mert mindenki élete lehet különleges, egyszerűen csak tenni kell érte. Az életem nem unalmas és hétköznapi, csak mert délutánonként otthon ülök, mert olvashatok és ezzel rengeteg kalandban és izgalomban lehet részem. 

Nagyon szép mondanivalója van a könyvnek, de az írónő szavaival szeretném nektek is idézni, amelyet a köszönetnyilvánítás részből másoltam:
"Dióhéjban ez a könyv arról szól, hogyan válasszuk azt az életet, amit élni akarunk, és hogyan küzdjünk érte kitartással."

A könyv előzetese




Blogturné



December 7-e és 15-e között utazzatok velünk, Bennett-tel és Annával az időben! Megtudhatjátok, milyen, ha megtaláljátok a társatokat... csak éppen rossz időben.

December 7 - Dreamworld - Borítómánia
December 8 - MFKata gondolatai - Idézetek
December 9 - Kelly Lupi olvas - Anna egy napja
December 10 - Nem harap a... - Ismerd meg az írónőt
December 11 - Deszy könyvajánlója - Bennett
December 12 - Kristina blogja - Trailer
December 13 - Roni olvas - Zenelista

December 14 - Könyvszeretet
December 15 - Angelika blogja - Anna és Bennett zenelistája

Nyereményjáték

a Rafflecopter giveaway

Wednesday, December 11, 2013

Lisa Kleypas: Bűvölj el alkonyatkor

Fülszöveg:
A férfi mindent megtestesít, amit a lány korábban kerülni akart.
Poppy Hathaway imádja a nem szokványos családját, ám szokásos állapotokra vágyik. Sorsa arra kényszeríti, hogy találkozzon Harry Rutledge-dzsal, a titokzatos szállodatulajdonossal és feltalálóval, kinek vagyona és befolyása van, élete pedig titkos és veszélyes.
Harrynek egyedül csak rá volt szüksége…
Harry mindenre hajlandó volt, hogy megszerezze magának Poppyt – egyedül a szívét nem akarja feltárni. Egész életében távol tartotta magától a világot… de az éles eszű, fondorlatos Poppy azt követeli, hogy minden létező módon a felesége lehessen. Kettejükben a vágy mégis fokozódik, ám ellenség ólálkodik a sötétben. Most, ha Harry maga mellett akarja tartani Poppyt, igazi szövetséget kell kötniük test és lélek között, egyszer s mindenkorra …

* * * 

A különleges karakterek, az élménygazdag történetek, a sok vicces, romantikus és szenvedélyes pillanatok teszik felejthetetlenné a Hathaway sorozat minden részét. 
Lisa Kleypas a történelmi romantikus műfajban kiemelkedően jó regényeket ír, az én toplistáimon is mindig előkelő helyen szerepel. 
Számomra az a legfontosabb, hogy szórakoztató legyen egy könyv, kikapcsoljon, mégis Kleypas képes elérni azt, hogy olvasás közben ne létezzen más, csak az ő világa. Imádom azt az érzést, amikor azon kapom magam, hogy az egész arcom kezd zsibbadni, mert percek óta 1000 wattos mosollyal olvasok, szeretem, amikor hangosan felnevetek, vagy bamba távolba révedő tekintettel bámulok a semmibe, csak azért, mert még a romantikus pillanatok is tökéletesek, egyszóval nem túl sziruposak és nem is gagyik. 

"Megbotlott, mivel alig volt erő a térdében. Harry gyors reflexmozdulattal elkapta, és újra magához vonta. 
- Csak nyugodtan. 
Poppy hallotta, ahogy a férfi halkan elneveti magát.
- Az én hibám. Túl hevesen csókoltalak, és talán nem kellett volna.
- Igazad van - mondta, hirtelen előbukkanó humorérzékével. - Meg kellene, hogy szidjalak... talán pofon kellene vágjalak, vagy valami ilyesmit... mi a szokásos reakció azoktól a nőktől, akiket így letámadsz?
- Biztatnak, hogy próbáljam meg újra - kísérelte meg Harry előadni olyan meggyőző módon, hogy Poppy akaratlanul is elmosolyodott."

A történetről

"Ha egy Hathaway botrányt okozott, igencsak megadta a módját." - És ez az idézet tökéletesen jellemzi drága Poppy könyvét.
Sokszor eszembe jutott, hogy ez egy kifordított tündérmese, csak épp a tündérek nélkül.

A szereplőkről

Poppy a kedvenc karaktereim egyike, aki okos, vicces és bámulatosan hű, sokat fecseg, sőt inkább azt kellene mondanom, hogy rengeteget. Ami nem is lenne gond, ha nem a tudomány és azok a dolgok lennének a kedvenc témái, amit a 19. századi nemesség szerint egy hölgytől nem elvárt, vagyis helytelen viselkedés. 
Hanry nem csak intelligens, de van benne csöppnyi önző gonoszság is, amit én nagyon imádtam, mert végre valami más, amitől teljesen egyedi főhőssé vált. Furfangos és előrelátó, de hát  Hathaweyek miatt ez kicsit nehezebben megy, hiszen náluk nincs kiszámíthatatlanabb és összetartóbb család.

"- A meséket szórakozásból kell olvasni - mondta Harry - És nem azért, hogy tanácsot kapjunk belőlük az élethez." 

Szokásos káosz jellemzi azokat a jeleneteket, ahol az egész család jelen van. Szeretem, amikor egymást cukkolják, de főleg, amikor a férfiak kakaskodnak egymással. Szegény Hanry-nek is volt alkalma megtapasztalni Cam, Merripen és Leo védelmező természetét, de a kedvenceim a család hölgy tagjai, vagyis hiszen talpraesettek, és kiállnak magukért.
A szálloda személyzete is kivette a részét a cselekmény bonyolításában, és mit ne mondjak, hát sokszor csaltak mosolyt az arcomra. 

A könyvről

Üdítő volt az őszinteség, a játékosság és az, hogy bizony voltak váratlan helyzetek.
Tényleg csak ajánlani tudom, mert nem csak szórakoztató, de ráadásul nagyon könnyű elveszni a történetben. A szereplőket ismerve, tudni lehet, hogy káoszra lehet számítani, és meglepő váratlan fordulatokra. A társaság szabályaira fittyet hányó család talán a legimádnivalóbb a Bridgerton és a Malory család mellett. :)
Most mondhatnám, hogy a sorozat legjobb része, mert végül is ebben a pillanatban így is érzem. De mivel, még hátra van Leo és Beatrix története, még várok ezzel a kijelntéssel, az biztos, hogy igazi élmény volt a 2013-as évben. 
De ami a legfontosabb szerintem, ebben a pillanatban az az, hogy NEM LEHET ÍGY BEFEJEZNI EGY KÖNYVET? HÁT HOGY A FENÉBE BÍRJAM KI, AMÍG MEGJELENIK LEO KÖNYVE? Még szerencse, hogy hamarosan megjelenik a folytatás.


A könyvet köszönöm a Book&walk e-könyv áruháznak. 

Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013.
Eredeti cím: Tempt Me at Twilight
Sorozat: Hathaweyek 3. része