Olivia Keene épp egy lánynevelő intézetbe tart, hogy állás után érdeklődjön, amikor a kíváncsisága letéríti az útjáról. A környék egyik nemesi családjának otthonában ugyanis estélyt adnak, és a lány mindenáron vetni akar egy pillantást az előkelő társaságra, és ha szerencséje van, a birtok tulajdonosára is, akit valamiféle titokzatos, megmagyarázhatatlan kapcsolat fűz az anyjához. Balszerencséjére azonban rajtakapják, ahogy egy fa mögött rejtőzve véletlenül kihallgat egy bizalmas beszélgetést a ház ura és annak fia, az ifjú Lord Bradley között. Egy beszélgetést, amely, ha kitudódik, óriási botrányba keverheti a családot. Lord Bradley ezért úgy dönt, ő maga ajánl munkát a lánynak, hogy ott tartsa a birtokon, amíg meg nem győződik róla, hogy nem ártó szándék vezeti. A két fiatal közti kényszerű ismeretség lassan szerelemmé mélyül, a múltjuk azonban veszélyezteti a törékeny vonzalmukat. Vajon van esélyük a boldogságra, ha a titkaik napfényre kerülnek?
Talán még soha nem olvastam ennyire túlbonyolított történelmi romantikus könyvet. Izgalmas volt az eleje, szórakoztató elég sokáig, de a végén már nagyon vártam, hogy megoldódjanak a rejtélyek, mert kezdett egy kicsit hosszúra nyúlni. Az tény, hogy nekem most ez a regény pont a bonyodalmak miatt tetszett, igen, a túlbonyolított nem mindig negatív jelző, csak azt jelzi, hogy több türelemre van szüksége az olvasónak, nekem pedig most volt hozzá hangulatom. Az elejétől kezdve fenntartotta az érdeklődésem, de azért örültem volna annak is, ha mindezt több romantikával fűszerezte volna az írónő.
A szereplők érdekesek, eléggé egyediek, amit a történet meg is kíván. Olyan szituációkat teremtett számukra az írónő, amelyek megbolygatták a mindennapjaikat. Sokat változtak a karakterek mire minden titokról lehullt a lepel, hiszen az addigi életük fordult fel teljesen, a származásuk vált kérdésessé.
Maga a romantikus szál a főszereplők között ahhoz képest, hogy milyen terjedelmesnek éreztem a könyvet, nagyon gyenge volt. Amit lehet csak én érzek, mert goodreadsen 10.000 olvasó 4-es átlagra értékelte a könyvet, ami igazán kiemelkedőnek számít.
Olivia útja érdekesen indult, elmenekült otthonról, majd a kíváncsiságnak köszönhetően egyszer csak birtokháborítás miatt zárkában találta magát, ahol bántalmazni kezdte egy másik rab, aminek köszönhetően megsérült a nyaka és nem tudott beszélni. A lány meghallotta Lord Bradley mélyen őrzött titkát, aki ez miatt nem merte a lányt elengedni a birtokáról, és hogy senki se fogjon gyanút először pesztraként alkalmazta, majd nevelőnőként maradt a szolgálatában.
Olivia különlegessége abban rejlik, hogy nem csak kedves és szerethető, de hihetetlenül lojális és őszinte. Szinte azonnal olyan kapcsolatot alakított ki a rá bízott gyerekekkel, amely megmelengette a szívem. És azért sajnálom csak igazán, hogy a romantikus szál gyengére sikerült, mert Lord Bradley már a regény elején megmutatta, hogy szerethető. A sok konfliktus közöttük lehetett volna pikánsabb is, és akkor talán a románc sokkal hamarabb kibontakozhatott volna.
A könyv annak ellenére is tetszett, hogy a romantika nem nagy szerepet kapott, mert tényleg izgalmasra sikeredett, és emellett még arról korról újabb dolgokat tudtam meg. Nagyon részletesen bemutatta milyen is lehetett akkor nevelőnőként szolgálni a nemességet.
A szereplők érdekesek, eléggé egyediek, amit a történet meg is kíván. Olyan szituációkat teremtett számukra az írónő, amelyek megbolygatták a mindennapjaikat. Sokat változtak a karakterek mire minden titokról lehullt a lepel, hiszen az addigi életük fordult fel teljesen, a származásuk vált kérdésessé.
Maga a romantikus szál a főszereplők között ahhoz képest, hogy milyen terjedelmesnek éreztem a könyvet, nagyon gyenge volt. Amit lehet csak én érzek, mert goodreadsen 10.000 olvasó 4-es átlagra értékelte a könyvet, ami igazán kiemelkedőnek számít.
Olivia útja érdekesen indult, elmenekült otthonról, majd a kíváncsiságnak köszönhetően egyszer csak birtokháborítás miatt zárkában találta magát, ahol bántalmazni kezdte egy másik rab, aminek köszönhetően megsérült a nyaka és nem tudott beszélni. A lány meghallotta Lord Bradley mélyen őrzött titkát, aki ez miatt nem merte a lányt elengedni a birtokáról, és hogy senki se fogjon gyanút először pesztraként alkalmazta, majd nevelőnőként maradt a szolgálatában.
Olivia különlegessége abban rejlik, hogy nem csak kedves és szerethető, de hihetetlenül lojális és őszinte. Szinte azonnal olyan kapcsolatot alakított ki a rá bízott gyerekekkel, amely megmelengette a szívem. És azért sajnálom csak igazán, hogy a romantikus szál gyengére sikerült, mert Lord Bradley már a regény elején megmutatta, hogy szerethető. A sok konfliktus közöttük lehetett volna pikánsabb is, és akkor talán a románc sokkal hamarabb kibontakozhatott volna.
A könyv annak ellenére is tetszett, hogy a romantika nem nagy szerepet kapott, mert tényleg izgalmasra sikeredett, és emellett még arról korról újabb dolgokat tudtam meg. Nagyon részletesen bemutatta milyen is lehetett akkor nevelőnőként szolgálni a nemességet.
Hazai megjelenés: 2017. Szept. 19.
Terjedelem: 416 oldal
Kiadó: General Press Kiadó
Fordította: Melis Pálma
A General Press Kiadó jóvoltából ismét időutazást tehetünk az 1800-as évek világába Julie Klassen kalauzolásában. A kirándulásra a Blogturné Klub hat bloggere vállalkozott, a turnéval tartva érdekességeket tudhattok meg a történetről. Sőt, ha részt vesztek a nyereményjátékon, még a könyv egy példánya is a tiétek lehet.
10.01. - Szembetűnő
10.02. - Kristina blogja
10.03. - Deszy könyvajánlója
10.04. - Kelly és Lupi olvas
10.05. - Könyvvilág
10.06. - Betonka szerint a világ…
Julie Klassen történeteiben nem idegen elem a nagy írónő elődök munkáinak felbukkanása. Mostani játékunkban idézeteket olvashattok ezen szerzők valamely könyvéből. A feladat, hogy rájöjjetek, melyik regényből származik az idézet, a könyv címét pedig beírjátok a Rafflecopter megfelelő sorába.
Figyelem! A beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Kérjük, hogy levelünkre 72 órán belül válaszoljatok, ellenkező esetben új nyertest sorsolunk! A kiadó csak magyarországi címre postáz.
Lelkére ránehezedett a szomorúság, ha felidézte az elmúlt időket; most nem számított szép volt-e igazából ez az idő, vagy sem, csak az, hogy elmúlt, és soha többé nem tér vissza.
No comments:
Post a Comment