Tényleg írhatnékom van, ebben csak az a bökkenő, hogy nem ülök le írni.
Minden egyes elolvasott könyvről van véleményem, van írhatnékom, csak egyszerűen nem győzöm kiírni magamból. Nekem legalább 2-3 óra kell ahhoz, hogy összehozzak pár rendes sort. Nem az a baj, hogy nem tudok miről írni, hanem, hogy ha van ihlet, akkor ezer és egy dolog eszembe jut és nem győzöm jegyzetelni. Össze vissza ugrálok a bekezdések között. Szeretem, ha van egy rendszer, ha nem túl kaotikus az egész, és a néha egy órába is beletelik mire kibogozom a szálakat a saját írásomban.
Nem szeretném úgy felfogni, hogy muszáj, ez nekem szórakozás.
Néha eszembe jut, hogy van értelme? Mármint olvassa valaki? Igen, olvassák, ha a statisztika nem hazudik, akkor olvasnak, de ami a legfontosabb, hogy saját magamnak is írok, jobb néha mint egy napló. Egyszerűen kiírhatom, megérthetem azokat a dolgokat, amik zavarnak, sőt néha még megoldást is találok, de főleg lelki békét.
1# PÁRBAJ
November 01.-02. (éjfélig)
