Katie McGarry: Pushing the Limits - Feszülő húr

Fülszöveg:

Senki sem tudja, mi történt aznap éjjel Echo Emersonnal, amikor a menő fiúval járó népszerű lányból pletykák tárgya, kirekesztett lett, karján hátborzongató sebhelyekkel. Még Echo sem tud visszaemlékezni a teljes igazságra.

Amikor aztán berobban az életébe Noah Hutchins, a szívdöglesztő, lányfaló, megközelíthetetlen fiú a fekete bőrdzsekijében, és meglepően megértő vele, Echo élete olyan fordulatot vesz, amilyenre sosem gondolt volna. Valószínűleg semmi közös nincs bennük.

Egymás iránti őrült vonzalmuk mégsem foszlik szét, és Echo felteszi magának a kérdést, hogy meddig FESZÍTHETIK A HÚRT, és mit kockáztat azért a fiúért, aki talán megtanítja őt ÚJRA SZERETNI.

Mikor a 2013-as évemre gondolok vissza, akkor A soha határa és a Hopeless könyvek jutnak azonnal eszembe, 2014-es évemet pedig a Feszülő húr és a Slammed tette emlékezetessé. Ezt minimum el is vártam tőle, ha már ennyit vártam a magyar megjelenésre, és  az időpont szerencsére már nagyon közel van... 

Nem igazán titok, hogy különössen soha nem voltam a young adult könyvek elvakult rajongója. Ezért is okozott döbbenetes meglepetést, hogy minden pillanatát élveztem a könyvnek. Azonnal magával ragadott a hangulata, könnyű volt átérezni az érzéseket, a cselekménnyel sodródtam és a szereplőkkel léteztem. 
A csodálatomat nem csak a történet és a szereplők váltották ki, hanem maga az író előadásmódja és bölcsessége ahhoz, hogy felrázzon a kábulatból.

"Már elvesztettem az elmém egy részét. Nem bízhatom magára a maradékot."

Nem számít, hogy 25, agy 45 évesen olvasod, mert hihetően átéled, és az olvasás időtartama alatt újra 18 éves leszel, az összes velejáró gonddal és forrongó hormonnal együtt.
Nem egy egyszerű kis romantikus történet ez. Attól drámaibb, elgondolkodtatóbb, tanulságosabb.
Olyan témákkal foglalkozik az író, mint a gyermek és ifjúságvédelem, gyász, bipoláris zavar (mániákus depresszió), részleges amnézia.

"Néha, mikor látod a határt, úgy gondolod, jó ötlet átlépni – amíg meg nem teszed."

Kockázat nélkül nincs győzelem, volt az első firka a jegyzetfüzetemben mikor a köny végére értem. Mert a témák, amiket felhasznált McGarry, bizony kockázattal jártak. Ha csak egy csöppet is több lett volna benne a dráma, vagy a komor hangulat, mint a boldog és romantikus pillanat, akkor felborul az egyensúly és máris megbélyegződik a könyv. Egyben szórakoztat és tanít, néha felrepít, majd mélybe taszít.

"Hogy Isaiah bölcs szavaival éljek: huss."

Amikor egy könyv már az első mondatával magára vonja a teljes figyelmem, (akkor egyik részem ujjong, hogy megint egy kincsre találtam, másik részem pedig pisszeg, hogy most ne ezzel foglalkozzak, hanem a történésekkel. :D), az az igazi könymolyoknak egy újabb megvalósulni látszó álma.  Amikor azonnal besszippant magába a történet, hagyni kell kikapcsolni az elménket, élvezni, átélni, szórakozni és érezni kell.

A könyvben fontos szerepet kap a múlt. 

Rámutat arra, hogy nem minden fekete és fehér, nem kell mindent úgy látni, ahogy azt Echo, vagy Noah átadja nekünk. Ez volt az első könyv, ahol nagyon jól meg lehetett figyelni, hogy a személyt, aki mesél nekünk elvakítják az érzelmek és azt látunk és úgy, amit és ahogy engednek nekünk. Spoilermentesen erről nem lehetne írni, így nem részletezném túlságosan. :) Ez a megfigyelés lehet nem is fontos senki másnak, de én élveztem, hogy a sorok között is volt mire odafigyelni.

"– Sose múlik el – feleltem. – A fájdalom. A sebek behegednek, és már nem mindig érzed úgy, mintha egy kés mélyedne beléd. De amikor a legkevésbé számítasz rá, beléd hasít a fájdalom, hogy emlékeztessen, sosem leszel már ugyanaz."

Bizonyos helyzetek, beszólások, vicces párbeszédek Isaiah és Bethnek köszönhetően, valamint Echo és Noah egymást piszkálása rengeteg mosolyt csaltak az arcomra. A köny ezeknek köszönhetőn nem komor.

Ó, biztos vagyok abban, hogy a könyv messze nem tökéletes. De a francokat sem érdekel, mert én nem láttam a hibáit. A történet jól felépített happy endes dráma, ha szabad így fogalmaznom. :)

"A lélek egy része elsorvadt, azon a részén pedig, amelyik túlélte, sebhely keletkezett. Az olyanok lelkében, mint én meg Echo, több hegszövet volt, mint élet."

A történet mozgatórugója Mrs. Collins, az ifjúsági védelmis, akit Echo és Noah is a hátuk közepére sem kíván. Próbálja jó útra terelni főszereplőinket, és tudtán kívül egy gyönyörű szerelmi történetet indít útjára.

Minden joga megvan Echonak ahhoz, hogy kerülje a sok kis tini eszű szörnyet az iskolában, akiket leginkább csak olyan piti dolgok foglalkoztatnak, mint a tökéletes smink, kinézet, tökéletes barátok, és az imázs fenttartása. Mit sem tudnak ezek az üresfejűek arról, hogy milyen érzés úgy élni minden nap, hogy szeretett testvérüket gyászolják. Milyen egy bipoláris anya tetteinek következményeként alvászavarral küzdeni, éjszakáról éjszakára sikoltva ébredni. Milyen amikor egy irányítómániás apával élsz, aki próbál eltiltani minden olyan dologtól, ami a lényed része.

"Mert a felnőtté válás nehéz döntésekkel jár együtt, és ha helyesen cselekszünk, az nem feltétlenül jelenti, hogy jó is nekünk."

Noah volt a könyv igazi meglepetése. Az ő múltja is nehéz titkokat rejt, de a karaktere olyan fokozatos fejlődést mutatott, amivel eddig ritkán találkoztam. Nem csak tettette, hogy rossz, tényleg az volt: füvezés, egyéjszalás kalandok, lázadás a rendszer ellen... 

Mígnem a sors két olyan személyt is az útjába állított, mint Echo és Mrs. Collins. Célt kapott, ösztönzést a folytatáshoz.

Beth és Isaiah a sorozat következő két könyvének a főszereplői, mindkettőnek Noahoz hasonló a múltja és a jelene is. Azonnal szeretném a folytatást!!

Kiadó: Könyvmolyképző, 2014
Sorozat: 1. rész
Műfaj: young adult
Elit Start: 2014.11.28. 
Várható megjelenés: 2015.1.9.

Egy kis Extra

Echo legjobb barátnőjét, Lilát állandóan Glindához, a jó boszorkányhoz hasonlítja. Mivel az első két alkalommal csak néztem ki bután a fejemből, hogy az meg ki a fene, gondoltam megemlítem a bejegyzésemben, így extraként őt hoztam. :D 
Glinda, az Óz, a nagy varázsló mese egyik mellékszereplője. Ő az aki Dorothy-t jó tanácsokkal látja el, a helyes útra irányítja. Annak ellenére, hogy Lila nem nyűgözött le egyszer sem, sőt meg sem kedveltem, voltak pillanatok, amikor ő is próbált segíteni Echonak.
Kedvenc Glindám, az Óz, a hatalmas-ban, a mese modern változatában szerepel, Michelle Williams szereplésében. :)

A Könyvmolyképző Kiadónál jelenik meg Katie McGarry: Pushing the Limits - Feszülő húr című könyve, amire két éve várnak türelmetlenül a magyar olvasók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy a Blogturné Klub tagjai közül is tízen vesznek részt a könyv turnéján. Többen olvasták már és írtak is a történetről, ezért most több rendhagyó állomás is helyet kap. Érdemes követni a turnét, hiszen most is 3 példány várja gazdáját az év egyik legjobban várt könyvéből!!!

11.18 Kristina blogja

11.19 Angelika blogja

11.20 CBooks

11.21 Deszy könyvajánlója

11.22 Függővég

11.23 Kelly Lupi olvas

11.24 MFKata gondolatai

11.25 Media Addict

11.26 Dreamworld

A történetben Echo Emerson és az anyukája közötti kapcsolat egyik jelentős eleme a görög mitológiához, azon belül is a csillagjegyekhez kötődik. A játék során minden állomáson fel kell ismernetek a mellékelt képről, hogy melyik csillagjegyet ábrázolja. A rafflecopter doboz megfelelő sorait kitöltve már csak a szerencsén múlik, hogy ki nyeri meg a három nyereménykönyvet.

Figyelem! A kiadó csak magyarországi címre postáz. A nyerteseknek 72 órán belül kell jelentkezniük a megküldött értesítő e-mailre, ha nem teszi meg, új nyertest sorsolunk. Sok szerencsét!

a Rafflecopter giveaway