Elizabeth Hoyt: Sötétség hercege
Fülszöveg:
Maximus Batten tizennégy évesen válik Wakefield hercegévé, miután szüleit egy rablás során kegyetlenül meggyilkolják. A férfi azóta járja St. Giles utcáit, és harcol a bűn ellen; reménykedve, hogy egyszer bosszút állhat. Egy sötét éjjel két hölgy segítségére siet, kimenekítve őket az erőszakoskodók karmai közül, amikor elkapja az egyik nő bátor, meg nem alkuvó pillantását. Mi lakozhat a szelíd vonások, az egyszerű, barna ruha mögött, ha a nő tekintete ennyire beszédesen erőt sugárzó?
Artemis Greaves úgy érzi, a sorsa gúzsba köti: társalkodónőként mosolyog, végszavaz, támogat és segít, de rendre csak a második, a harmadik vagy a leghátsó sorból. Mindig a társadalmi elvárásoknak megfelelően. Mindennek ellenére Artemis független nő, aki képes magához édesgetni egy herceg kutyáit; hölgyhöz nem illő módon, cipőit levetve hajnali sétát tenni a herceg birtokán... és megzsarolni a férfit. Egy herceget, a St. Giles-i kísértetet. Egy dologgal azonban nem számol, hogy a köztük fellobbanó szenvedély fenekestül felforgathatja mindkettejük életét...
Elizabeth Hoyt könyve két olyan ember szerelméről szól, akiknek gyerekkoruk óta óriási felelősség nyomja a vállát; óvatosak, valódi arcukat harcos természetük mögé rejtik. Képesek-e arra, hogy az álarcukat levetve megmutassák a másiknak valódi lényüket, kivívva ezzel a maguk és egymás boldogságát?
Mindennél jobban imádom azokat a történelmi romantikus könyveket, amelyekben nem csak a romantika és a szenvedély van jelen, de egy csöppnyi kis botrány lehetősége is, hiszen ettől még izgalmasabbá válik a románc. A történet a sorozat előző részeihez hasonlóan izgalmas, ezúttal is egy kis krimi szál színesíti a hősök kalandjait. Már az első lapoktól kezdve magába szippantja az olvsót.
Ha a nemesség nem a londoni bálok forgatagában ismerkedett, pontosabban: szemelte ki jövendőbelijét, akkor a vidéki birtokokra tett kirándulások adtak megfelelő helyszínt a házasulandó feleknek ahhoz, hogy udvaroljanak és bókoljanak egymásnak. Én mindig is kedveltem azokat a történeteket, ahol ily módon könnyítette meg az író, hogy a főszereplők kihasználják a nagy birtokok adta lehetőséget ahhoz, hogy összeismerkedjenek. Ily módon kissé hanyagolhatták a formaságokat, vagy úgy mondjam megkönnyíti a szereplőknek, hogy olyan helyekre bóklásszannak, ahol magányra lelhetnek. Persze szeretem amikor rákényszerülnek a helyes viselkedésre, de attól hogy olyan jelenetkben találom őket, amelyek kissé botrányosak, csak még inkább izgalmasabbá válik a szememben egy románc.
Azt kell mondanom, hogy egyik kedvenc történetem lett Hoyt írónő eddig olvasott könyvei közül ez a rész a Maiden Lane sorozatból. Valami megfogott a szereplőkben, amitől még inkább élveztem a kalandokat, amikbe keverték magukat.
A főhősnő és főhős egyaránt érdekes egyéniségek. Nem mondanám, hogy Wakefield hercegét azonnal a szívembe zártam volna, sőt, kellett egy kis idő, amíg jobban kiismertem. De akkor is volt benne egy bizonyos plusz, amitől akarva és akaratlanul is felkelti az olvasó figyelmét. Sokszínű személyiség, tipikus herceg: arrogáns, intelligens, önhitt, magabiztos, jóképű, de minden jó és rossz tulajdonságával együtt engem levett a lábamról. Úgy jellemezném, hogy kissé körüllengi egy kis sötéség is. Tetszett, hogy nem fél a veszélytől, másrészről pedig mégis fél attól, hogy nem felel meg hercegi címének. Kicsit ellentétes érzéseket keltett bennem, pedig tényleg megértettem az indokait. A kísértetként nem félt kockázatot vállalni, vért ontani, küzdeni azért amiben hisz. Míg hercegként, kissé lassan fogta fel, hogy nem mindig a helyes megoldást kell követni, van hogy a szív törvényét kell elfogadni.
Artemis azon hősnők táborát erősíti, akiket megedzett az élet, de nem gyengévé vált, hanem megerősítették a negatív hatások. Van jelleme, tetszett a gondolkodásmódja. Néha ugyan túl vakmerő volt, de olykor egy kis izgalom kell az ember lánya életébe, sőt elszántságát is figyelemre méltónak találtam. Szeret háttérbe vonulni és onnan szemlélni az eseményeket. Társalkodónőként elfogadta a tényt, hogy másoktól függ. De amikor jobban megismeri Maximust elkezdi más módon látni a dolgokat, elkezd vágyni, reménykedni.
Egy igazán sokszínű történet ez, rengeteg izgalommal. Csak ajánlani tudom, szerintem nem okozhat csalódást!
A főhősnő és főhős egyaránt érdekes egyéniségek. Nem mondanám, hogy Wakefield hercegét azonnal a szívembe zártam volna, sőt, kellett egy kis idő, amíg jobban kiismertem. De akkor is volt benne egy bizonyos plusz, amitől akarva és akaratlanul is felkelti az olvasó figyelmét. Sokszínű személyiség, tipikus herceg: arrogáns, intelligens, önhitt, magabiztos, jóképű, de minden jó és rossz tulajdonságával együtt engem levett a lábamról. Úgy jellemezném, hogy kissé körüllengi egy kis sötéség is. Tetszett, hogy nem fél a veszélytől, másrészről pedig mégis fél attól, hogy nem felel meg hercegi címének. Kicsit ellentétes érzéseket keltett bennem, pedig tényleg megértettem az indokait. A kísértetként nem félt kockázatot vállalni, vért ontani, küzdeni azért amiben hisz. Míg hercegként, kissé lassan fogta fel, hogy nem mindig a helyes megoldást kell követni, van hogy a szív törvényét kell elfogadni.
Artemis azon hősnők táborát erősíti, akiket megedzett az élet, de nem gyengévé vált, hanem megerősítették a negatív hatások. Van jelleme, tetszett a gondolkodásmódja. Néha ugyan túl vakmerő volt, de olykor egy kis izgalom kell az ember lánya életébe, sőt elszántságát is figyelemre méltónak találtam. Szeret háttérbe vonulni és onnan szemlélni az eseményeket. Társalkodónőként elfogadta a tényt, hogy másoktól függ. De amikor jobban megismeri Maximust elkezdi más módon látni a dolgokat, elkezd vágyni, reménykedni.
Egy igazán sokszínű történet ez, rengeteg izgalommal. Csak ajánlani tudom, szerintem nem okozhat csalódást!
Gyönyörű borítókat kapott különböző országokban a regény, ezeket láthatjátok a bejegyzésben. De azt külön ki kell emelnem, hogy nagyon tetszik, hogy a magyar borító egy részletet mutat meg a történetből. :)
Kiadó: General Press
Megjelenés ideje: 2016
ISBN: 9789636439217
320 oldal
Fordította: Nagy Nikoletta
Sorozat: Maiden Lane 6.
A General Press kiadó jóvoltából megjelent néhány hete Elizabeth Hoyt méltán kedvelt sorozatának, a Maiden Lane következő része a Sötétség hercege.
Maximus és Artemis múltja tele van szenvedéssel, megtanultak erősnek látszani a nagyvilág szeme előtt, de legbelül mind a ketten sérülékenyek. Vajon Maximus felül tud kerekedni büszkeségén és jó feleséget választani? - Kövessétek a turné állomásait és többet megtudhattok a főszereplőkről.
12.05 Insane Life
12.06 Kristina Blogja
12.07 Deszy könyvajánlója
12.09 Könyvvilág
12.10 Olvasónapló
12.11 Angelika blogja
12.12 Dreamworld
Szeretitek Elizabeth Hoyt történeteit? Vajon mennyire ismeritek őket? Minden állomáson az írónő egyik magyarul megjelent könyvével kapcsolatban teszünk fel kérdést, némi keresgéléssel azok is rábukkanhatnak a válaszra, akik még nem olvastak mindent tőle. Kis segítséget adunk: keresgéljetek a fülszövegekben.
Játszatok velünk és tiétek lehet a könyv egyik példánya.
Figyelem! Felhívjuk a figyelmeteket, hogy a válasz elküldése után már nem áll módunkban manuálisan javítani rajta. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.
Második kérdés: Nevezz meg legalább egy St. Giles-i kísértetet a Maiden Lane sorozatból.
0 comments:
Post a Comment