Rachel Higginson: Szerelem öt lépésben

, by Kristina

Fülszöveg:
Tagadás – Harag – Alkudozás – Depresszió – Elfogadás
Ez a történet nem arról szól, hogyan szerettem bele valakibe.
Ez a történet arról szól, hogyan tanultam meg ismét élni, miután a szerelem elhagyott.
Elizabeth Carlson a poklok poklát járja – más szóval gyászol.
Nyolc évig volt Grady felesége, négy gyereket szült neki, ő élete szerelme, csakhogy a férfi meghalt. A prognózis kezdetektől fogva borzasztó volt, ám Liz sosem adta fel a reményt, hogy Grady meggyógyulhat. Hogyan is tehette volna, ha egyszer ő volt a mindene?
Fél évvel később igyekszik összeszedni széthullott életei darabkáit, és időben eljuttatni a gyerekeket az iskolába. Mindkettő lehetetlen vállalkozásnak tűnik. Manapság mintha minden lehetetlen lenne.
Amikor Ben Tyler beköltözik a szomszédba, Liz bánatban és fájdalomban fuldoklik, a gyerekei lázadoznak, úgy érzi, sosem éri utol magát. Nincs ideje kíváncsi barátokra, nem vágyik kéretlen segítségre, ám Ben mindkettővel megajándékozza. És nem csak az udvaron meg a fűnyírásban akar segíteni. Ben többet akar Liztől. Sokkal többet, mint amennyit ő valaha is adni képes a történtek után.
Liz igyekszik feldolgozni a férje halálát, keresztülvergődi magát a gyász öt szakaszán, és rádöbben, hogy jóval többet képes adni, mint azt korábban gondolta. Új szerelem kél a szívében, miközben lehántja a bűntudat és a fájdalom kérgét, és rádöbben, hogy az élet sokkal fontosabb, mint a halál.


Nem egy egyszerű történet, sőt a legnagyobb része nem is egy rózsaszín álomkép, de pont erre van szüksége a történetnek, hogy amikor a szikra lángra kap, akkor az olvasó teljesen átélje a helyzetet, és nagyobb legyen a katarzis. Gyönyörű történet, amely a második esélyről szól, a reményről, a továbblépésről. 

Liz hozzáment első szerelméhez, négy gyerekkel ajándékozta meg, ám egy szörnyű betegség elrabolta tőle a szeretett férfit. Grady halálát nehezen viseli, annyira maga alá temeti a gyász, hogy a mindennapokat is nehezen éli túl. A gyerekek is gyászolnak, felborul az életük, és sokszor úgy érzik az anyjukat is elvesztették. És hiába forog tovább a Föld, számukra ott és akkor minden megállt. Nagyon nehezen sikerül nekik újra visszarázódni a  hétköznapokba.


Azok akik átélték már, hogy milyen az igazi gyász, ők érteni fogják, hogy min megy keresztül Liz. Mindenki máshogy éli meg, mindenkinek idő kell ahhoz, hogy beletörődjön a szeretett személy hiányába, mert elfogadni nem lehet az elvesztést, csak a fájdalom állandósul és egy idő után megszokjuk, hogy a hiány a mindennapok részét képezi. Liz egy csodás nő, aki nehezen viseli férje halálát. 

Ben tökéletes, egy igazi könyes álompasi, és azt nem hiszem, hogy egy ilyen tökéletes, megértő pasi létezhet a világon, mint amilyen az ő karaktere. Én is egy kicsit beleszerettem, Liznek egyszerűen esélye sem volt ellene.

A könyvben Liz átesik a gyász öt szakaszán, és közben újra rátalál egy olyan személyre, aki mellett boldog lehet. Ben és Liz szerelme nem bombaként robban, nagyon lassan épül fel, sok fájdalom és lemondás, tagadás vár rájuk, amíg eljutnak arra a pontra, ahol boldogok lehetnek ketten, együtt.

Gyönyörű és kínkeserves történet egyszerre, de nagyon kellett a lelkemnek, hogy érezzem midazt amit Liz és Ben átélt. A halálra sokszor nem gondolunk, pedig mindig itt ólálkodik. Akkor jön, amikor a legkevésbé számítanánk rá. Én 6 hónapos terhes voltam és az esküvőm előtt egy héttel halt meg a testvérem egy balesetben. Még most is fáj, de abban az első pár hónapban sokszor elfolytottam magamban az érzéseket, a babámra gondoltam, a kislányom segített át a legnagyobb fájdalmon. A gyász öt része mindenkinél más és más ideig tart, de ahogy a könyvben Liznél is, az öt lépés után sem lesz jobb, csak megtanuljuk elfogadni. Félünk kötödni, mert már tudjuk milyen az, amikor valakit elveszítünk, de az sem megoldás, hogy valakit eltaszítunk csak azért, hogy megóvjuk magunkat a fájdalomtól.

Ben és Liz szomszédok, akik barátok lesznek. A folyamat nem egyszerű, nem lesznek szerelmesek első látásra. De talán pont a lassú és stabilan kialakult érzelmek miatt lesz erősebb a kapcsulatuk. A helyzetük nem egyszerű, sok fájdalom, tagadás és kompromisszum vár rájuk.

A történet nagyon sok bölcsességet rejt magában, az írónő tehetésges, ez nem csak egy könyv, amivel elszórakoztattam magam pár órára. Sok igazságot oszt meg, és közben megmutatja, hogy lehetsz boldog, még akkor is, ha az elején a napsütés is fájdalmat okoz, vagy a mosoly is bűntadatot kelt benned.

Megjelenés: 2018. november 20.
Eredeti megjelenés: 2015
Oldalszám: 368
Fordító: Szabó Krisztina
ISBN: 9789634574910


A Könyvmolyképző Kiadó gondozásában jelenik meg Rachel Higginson Szerelem ​5 lépésben című könyve. A szívszorító történetben Elizabeth sorsát követhetjük végig, aki férje elvesztése után próbál újra talpra állni. A nőnek nemcsak magáért, hanem 4 gyermeke miatt is erőt kell vennie magán nap mint nap, és meg kell próbálnia továbblépnie. A könyvben a gyász szakaszait végigkövetve ismerjük meg Elizabeth küzdelmeit, ez az öt lépés azonban nemcsak egy lezárást jelenthet, hanem egy szerelem kialakulásának folyamatát is - persze csak akkor, ha a főszereplőnk megbirkózik az új szomszéd, Ben megjelenése okozta lelki zűrzavarral. Tartsatok velünk, és legyetek részese Ti is e fájdalmas, de egyben gyönyörű könyvről szóló turnénak! 




11.23. Könyvvilág
11.25. Kristina blogja


5 állomás, 5 szakasz: tagadás, harag, alkudozás, depresszió és elfogadás. Adott a játék, hogy a gyász folyamatának öt szakaszát járjuk végig, persze nem feltétlenül sorrendben. Ráadásul nem is akárhogyan fogjuk ezt tenni, ugyanis a könyvből vett idézetek alapján kell kitalálnotok, hogy a továbblépés mely szakaszáról van szó. A válaszokat szokás szerint a rafflecopter doboz megfelelő soraiba várjuk!
Ne feledjétek, a beírt válaszokon már nem áll módunkban javítani. A kiadó csak Magyarország területére postáz. A nyerteseket e-mailben értesítjük. Amennyiben 72 órán belül nem jelentkezik a szerencsés, újabb nyertest sorsolunk.

“De megtanultam nélküle élni. 
Megtanultam elfogadni, hogy meghalt. 
És megszoktam, hogy már nincs itt.”

0 comments: