Gena Showalter: The Darkest Prison ( Éjsötét börtön)

Erről a novelláról nem lehet nem írni! J Gena Showalter újból emlékeztettet arra, engem  legalább is, hogy miért is szeretem az írásait.

Nagyon jól esett ez a 2 órás kikapcsolódás, amit nyújtott nekem Az Éjsötét börtön című novella.

Ezúttal egy görög Istennő Niké (Erő és Győzelem Istene) és egy titán Atlasz (Erő Istene) talált újból egymásra, azért mondom, hogy újból, mert már régebb óta ismerték egymást, ha nem tévedek, akkor több évszázada.

Itt is volt szeret, nem szeret, féltékenység, erotika, és ilyen novella olvasása után nagyon bánom, hogy az írónő nem írt még róluk, vagy egyes dolgokat nem dolgozott ki jobban. Érdekes volt, ahogyan most nem a lordokról írt, hanem csak az Istenekről, ahogyan a Tartaroszban tartják őket fogva.

Jó volt olvasni, néha összeszorult a szívem, néha felgyorsult a pulzus számom, volt, hogy kuncogtam, szóval nagyon-nagyon jól szórakoztam közben.

Innentől sajnos nem tudok spoiler mentesen írni, mert rövid a történet és nem lehet nem elárulni egy-két dolgot. Szóval nagyon sajnálom, hogy nem ismertem meg annyira a karaktereket, de biztosan fogunk még velük találkozni, mert volt a végén egy említés arról, hogy csatlakozni fognak az Alvilág uraihoz, hogy együtt harcoljanak Kronosz ellen.

Maga a történet, érdekes, de nagyon rövid. Nem lehet érteni, hogy miért változnak meg az érzelmek, ahhoz azért több oldalszám kell, de nem panaszkodok  ez miatt, egyszerűen elfogadom ilyennek amilyen. Szóval csak is ajánlani tudom, mert nekem megéri az 5ből az 5 pontot. 6-ra nem értékelhetem, mert sok hiányzott belőle, konkrétan nekem kell az, hogy átéljem, miért szeretik egymást, de leginkább hogyan szeretnek egymásba. Hogyan élik meg azt… Nekem nem elég, nekem több kell! :D DE mondom, tényleg jó volt.

Értékelésem: