Sorok között (1.)- Susan Elizabeth Phillips (1.)

Legújabb rovatomban, a kedvenc íróimmal fogok foglalkozni. Méghozzá a kezdettel, azzal, hogy hogyan és miért kezdtek el írni, hogy most hogyan élik meg az írást, hogy milyen érdekes, vagy vicces dolgok történtek meg velük. Ebben a hónapba, ahogyan azt Javíthatatlan ki is találta SEP-ről fogok veletek megosztani egy érdekes interjút.




2005-ben készítettek egy érdekes interjút vele, a cikket Andrea Sachs írta, én megpróbáltam minél pontosabban lefordítani, remélem minden érthető. Nagyon jól éreztem magam fordítás közben, hiszen nagyon érdekes kérdések és válaszok találhatóak itt . :)

Susan Elizabeth Phillips Napervill-ben, Illinois államban írja szellemes (humoros) romantikus regényeit. Legújabb regényével a Várom a párom-mal sem okozott csalódást, mert megjelenés után  azonnal a New York Times bestseller listájára került. A Galley Girl (az interjú készítője) Phoenix-ben elbeszélgetett az írónővel.

GG: Hogyan kerültél a romantika bizniszbe?
SEP: Otthon voltam a fiatal gyerekeimmel, amikor a legjobb barátnőmmel úgy döntöttünk, hogy írunk egy történelmi romantikus történetet. Három héttel az után, hogy beadtuk a Dell Publishing-nek eladták, 120 oldal volt. Aztán ő elment jogi egyetemre és pedig magam maradtam.

GG: Hány könyvet írtál azóta?
SEP: A Várom a párom a 17-ik.

GG: Az új könyved a házasság közvetítők világával foglalkozik. Adj belőle egy kis ízelítőt!
SEP:  Egy fiatal munkanélküli nő változatos érdeklődési körrel, megörökölte nagymamája házasság közvetítő irodáját, és egyenesen a pokolból veszi fel az ügyfelét. Ő az a Chicago-i szuper sportügynök, aki egy tökéletes feleséget keres. A fiatal nő és a sportügynök elképzelései a tökéletesről kicsit eltérnek. Azt gondolom, hogy egy kicsit olyan, mintha Bridget Jones és Jerry Maguire találkoznának. Szeretem azt a filmet.

GG: Hogyan írnád le Annabelle Granger-t a házasság közvetítőt?
SEP: Azt hiszem, hogy Annabelle az minden nőből egy kicsi. Ő intelligens. Ő igazán vinni akarja valamire, de mindig történnek vele olyan dolgok, amelyek az útját állják. Ő a legfiatalabb gyerek egy olyan családban, ahol a többiek állandóan a sikerre szomjaznak. Van egy öccse, aki sebész, az édesapja is sebész, az édesanyja egy bank alelnöke volt, másik testvére pedig egy könyvelési cég feje. Tehát a családja kudarcként látja őt. Azt gondolom, hogy sok ember tud azonosulni ezzel, az ő elfoglalt helyével a családban, és hogy a versenyképességével próbálja megkeresni a helyét a családban.

GG: Említetted Bridget Jones-t. Mi a különbség a chick lit és a romantika között?
 (Magyarázat a részemről, azoknak akik nem tudják, hogy mi a chick lit, egy olyan regényműfaj, amely a modern nőknek szól, könnyed és humoros. A műfaj az 1990-es évek végén vált népszerűvé. (A születési évem, biztosan azért szeretem:)) Bár tartalmaz romantikus elemeket, de általában nem sorolható a romantikus regények alkategóriájába, mert a hősnő kapcsolata a családjával, gyakran ugyan olyan fontos, mint az ő szerelmi kapcsolata.)
SEP: A saját munkámban nincs közöttük különbség. Az emberek kérdezik, hogy mit írok? Azt mondom, hogy romantikát, női regényt, és chick lit-et. Azt hiszem, hogy minden kényelmesen elfér egy ernyő alatt. Alapvetően könyveket írok nőknek - könyvet a kapcsolatokról, könyveket, amelyek képesek megnevettetni, és néha, amelyektől sírnod kell.

GG: Mi kell legyen a könyvben, hogy romantikusnak találják?
SEP:  A szerelmes történetben a hős és a hősnő központi szerepben kell, hogy legyen. Azt hiszem, hogy ez igaz a könyveimre. Én általában írok másodlagos szerelmi történetet is, nem hagyományos karakterekkel. Néha idősebb karaktereket is írok. Érdekelnek a női barátságok, és a családi kapcsolatok. Szóval nem írok hagyományos romantikus regényeket, ahol csak a hős és a hősnő szerelmi története van. Szeretem az egymásba fonódó/összekulcsolódó kapcsolatokat.

GG: A sok megírt könyv után, honnan kapod az ihletet?
SEP: Egy raktárból Tulsa külső részén. (nevet) Nem tudom. Nem könnyebb nekem. Ez még nehezebbé válik, mert én nagyon közel vagyok az olvasóimhoz. A saját honlapom faliújsága a hely, ahol egymásra hatunk az olvasókkal. Sokat dedikálok. Úgy érzem, hogy ők a barátaim. És nem akarok csalódást okozni senkinek. Mindig próbálok, valami frisset írni minden könyvbe. Könnyebb helyett, egyre nehezebbé válik. Úgy érzem, hogy még keményebben dolgozom minden könyvön. De nem akarom, hogy ez látszódjon az oldalakon, ez biztos.

GG: A munka szokásaid? Minden nap írsz?
SEP: Igen. Elég sokat írok 9-től 5-ig, Hétfőtől Péntekig. Szombaton és Vasárnap is próbálok pár órát írásra szánni, hogy ne veszítsem el az áramlást, mert aztán rossz folytatni.

GG: Ez a sok írás.
SEP: Ez a sok írás, de én nagyon nagyon lassú vagyok. Nem úgy, mint az újságírók, ezt meg kell mondanom neked. Golyókat izzadok minden mondat felett. És néha tudod van olyan nap, hogy csak egy bekezdést írok, és négy órát ülök a számítógép előtt.

GG: A saját szerelmi életed is romantikus?
SEP: 34 éve vagyunk házasok, azt hiszem, hogy annyi. Rosszban vagyok a számokkal. A férjem a feljegyzések őrzője. De igen. Van két csodálatos fiam, akik közül az egyik hamarosan házasodik, a másik pedig már házas, és az első unokánk már úton van. Ha ez nem egy szerelmi történet ember, akkor nem tudom, hogy mi a az.

Forrás: itt.

Ennyi fért a mai napba, remélem, hogy tetszett. Nekem igen, és neked? :) Azt hiszem én most még jobban szeretem Phillips-et mint, eddig és esélyes a Várom a párom egy újraolvasásra! :)