Nora Roberts: A boldogság virágai

 "– És mi van, ha kiválasztunk valakit, és ő nem akar megcsókolni minket?

– Téged, Em? - Laurel végzett a fonással, és megcsóválta a fejét. - Téged biztosan meg akarnak majd csókolni a fiúk. Nagyon csinos vagy, és mindig úgy beszélsz velük, mintha normálisak lennének. Sok lány ostobán viselkedik a fiúk közelében, de te nem. Ráadásul már a melled is nő."

  

    A fenti idézetet a könyv elejéről választottam, amikor a lányok még 12 évesek voltak. Nagyon tetszik, mert a későbbiekben is beláthatjuk, hogy nagyon igaz Laurel kijelentése, és ezért annyira népszerű Em a fiúk körében. Szóval hölgyeim tekintsük a fiúkat/férfiakat normálisnak, akkor több szerencsénk lesz....talán! :)

    Jobban tetszett, mint az előző rész, vagyis Mac és Carter története a Látomás fehérben.

Ez már egy igazi "szokásos" Roberts történet, mert könnyed, szórakoztató és gyorsan kiolvasható. Ideális könyv kikapcsolódásra egy kellemes nyári éjszakán kint a teraszon. 

"Ha Jack azt hitte, hogy Emma izgalmasnak és férfiasnak tartja majd harci sebesülését, akkor csalódnia kellett. A nő dühösen lemászott a létráról, és csípőre tett kézzel megállt előtte.

- A férfiak miért hiszik azt, hogy verekedéssel mindent meg lehet oldani?

- A nők miért esznek csokoládét, ha valami bajuk van? Nem tehetünk arról, hogy más a természetünk."

   Mindig is jobban szerettem a vágott virágot, tudom, hogy az nem tartós, de nekem frissebb, szebb és illatosabb, meg persze színesebb, és nagyon könnyen elképzeltem a könyvben a rengeteg gyönyörű virágból készült alkotást. Az illatokat, és a hangulatot.

   Jack és Emma régóta ismerik egymást, hiszen Jack Del legjobb barátja, Emma pedig a fogadott húga, mégis érdekes volt az izgalom kettejük között, tetszett, ahogyan A pontból eljutottak a B pontba, de nem volt egy olyan pillanatom sem olvasás közben, amikor unatkoztam volna. 

"- Mivel Carternek ez az első hivatalos pókerpartija, szerintem ne alázzuk meg nagyon - jelentette be Del, és barátságosan átkarolta Carter vállát. - Az rendben van, hogy elvesszük a pénzét, de nem illik közben zavarba hozni.

- Gyengéd leszek - ígérte Jack.

- Én inkább csak nézném a játékot.

- Ugyan már, Carter! Akkor hol marad a szórakozás és a haszon? Mármint nekünk - tette hozzá Del huncut mosollyal.

- Haha - nyögte ki Carter."

   Mosolyogva olvastam, mert nagyon át tudtam érezni Emma növények iránti szeretetét. Roberts tényleg mesterien tudja használni a szavakat, az érzelmeket jól leírja, és még a történet sem unalmas. Érti a férfiakat, nem klónozza a szereplőit. Bármelyik érdekes karakternek megtalálja a hozzá tökéletesen passzoló párt.
    Talán igaz, hogy aki a virágot szereti rossz ember nem lehet? Ne tudom, de a könyvet olvasva elhittem.
    Egyre jobban összekovácsolódom a sorozat szereplőivel, és várom a felbukkanásukat, egymás piszkálgatását, egymás iránt szeretetük kinyilvánítását. Carter és Mac nagyon édesek, és bár még mindig fura, hogy két ennyire össze nem illő személy összeillik...
   Parker és Mal ebben a részben találkoznak először, és már a fene megesz, hogy olvashassam az ö történetüket is, imádom, amikor két karakter ennyire nem bírja egymást, persze ez nem tartós állapot közöttük, de nagyon sok érdekes szituáció alakul ki ez miatt, itt és a harmadik részben is, remélem, hogy az ő könyvük sem okoz majd csalódást.
    A lányok ebben a részben is több katasztrófahelyzet megoldásán ügyködnek, de érdekes, hogy közben még élvezik is a munkájukat, hiszen az esküvő szervezés egy álommunka. Ők azok a barátnők, akiket én is kívánnék magamnak,
    Összetartás, barátság, szeretet sugárzik a sorokból.

   " A házasság is olyan, mint egy életből készült épület. Sok munkára, törődésre és gondos karbantartásra van szüksége."

 Értékelése: 5/5

Kiadó: GABO

Kiadás éve: 2011.

Eredeti cím: Bed of Roses

Sorozat: Menyasszonyok 2. rész