Showing posts with label 2013. Show all posts

Katona André: Mennyi időnk van?

, by Kristina

Tartalom:
Két huszonöt éves gyermekkori barát vívja harcát az ellenük dolgozó idővel. Bence, a tettek embere még csak ismerkedik a szabad akarattal, és a szívére hallgatva próbálja megtalálni önmagát. Noel, a gondolatok embere sosem akart megfelelni senkinek, és kamaszkora óta nyíltan vállalja másságát. 
A közös múltból merítve táplálják közös jelenüket. De vajon lesz-e közös jövő? 
A szívbe markoló, érzelmileg túlfűtött, feledhetetlen szerelmi történet az ígéretes fiatal szerző első regénye.

*****

  Amikor befejeztem a könyvet és kezdtem írni a beszámolót róla napokkal ezelőtt, a szokásos kérdésre próbáltam választ adni először, hogy szerintem mégis kinek ajánlanám, miközben egy másik kérdés is felvetődött bennem. Miért akartam ÉN olvasni? 
  Érdekelt, hogy milyen lehet egy szerelmi kapcsolat két fiú között, hogy hogyan élik meg az érzéseket, és általában a mindennapokat. Érdekelt továbbra a társadalom viszonyulása irántuk, pontosabban, hogy ők ezt hogyan élik meg, valamint, hogy ők hogyan viszonyulnak a társadalom felé. 
"Mit hoz a holnap? Kit érdekel! Minek is gondolnék a jövőre? Gyakran azt kívánom, álljon meg az idő, merevedjen ki a jelen, és örökre szűnjön meg az előttünk álló jövő frusztráló gondolata. A múltunk viszont maradjon meg! Hiszen már az is épp elég színes és gazdag ahhoz, hogy egy életre elegendő érzést és élményt tudjak magaménak. Miért nem lehet ez elég? Nekem nem kell ennél több.Azért viszolygok a jövőtől, mert mindig újat és mást ígér. Sőt nem is ígér, inkább fenyeget vele. Akinek mindene megvan, az nem akar változást. Nekem sem kell más! A jelenünkben szeretnék élni, és a múltunkra akarok emlékezni. Mindenre! " 
 (Tudjátok mit? A társadalom csődtömeg, egy csomó vak ember csoportosulása. Sokan nem is akarják megérteni a másikat, a legtöbben önzőek és magukat hiszik normálisnak. Egyáltalán mi az, hogy normális? Ki normális? Hogyan lehet ezt definiálni? Szerintem sehogy, és pont azok döntik ezt el, akiknek halvány lila fogalmuk sincs semmiről. - Napi kirohanásom olvastátok.)

 Féltem egy kicsit tőle és az hittem, hogy egyáltalán nem lesz könnyű olvasmány, hiszen egy olyan világba csöppent, amit nem igazán ismertem. Tévedtem, mert minden ugyan olyan, nincs másik világ. Minden kapcsolatban vannak kételyek, döntésképtelen pillanatok, van szenvedély és szerelem, és igen, csalódás is.

Érdekes gondolatok fogalmazódtak meg bennem olvasás közben:
- Van, hogy tökéletesnek tűnik egy párkapcsolat, még olyan is van, hogy maguk a párok is azt hiszik, hogy tökéletes.
- Egy kapcsolat nem azon kell működjön, hogy egymás gondolataiból kiolvasva lépik meg a helyes lépést. Ez nem létezik, ha valami nem tetszik, vagy ha valamire szükséged van,  akkor mond meg. Szóból ért az ember. 
- Beszélni kell, őszintének lenni. Egy idő után azt hihetjük, hogy olvasunk a másik gondolataiban, hogy ismerjük, de ebben soha nem szabad igazán hinni.


Röviden a történetről:
Noel és Bence kempingezni mennek Tiszafüredre, de mi olvasók, nem csak azt a pár napot ismerjük meg, hanem az egész eddigi életüket. Ugráltunk az időben, volt, hogy csak napokat, heteket, de volt, hogy éveket is utazhattunk vissza. Zavart volna ez az össze-vissza ugrálás, de okkal történtek, és ez a másik dolog, ami miatt szerintem egy okosan felépített történetet ismerhettem meg.
Változó szemszögek miatt, nem csak a két fiú gondolataiba kukkanthattunk bele, de még a strandon heverésző idegen emberkébe is. 
Noel és Bence két különböző személyiség. Noel, aki bátran felvállalja másságát, míg Bence hónapokkal, sőt évekkel később sem meri ezt megtenni a nyilvánosság előtt. A szerelmükben egy pillanatig sem kételkedtem, az épeszűségükben annál többször. 
Megismerjük a gyermekkoruk, az iskolás éveket, a külön töltött időket, és a fontosabb pillanatokat a kapcsolatuk szempontjából.

"Gyengének érzem magam, ahogy itt ülök mellette. Nem én irányítok, nem irányíthatom az életét, és már a sajátomat sem. Nincs hatalmam felettünk. Csak annyit tudok, hogy nem akarok kiszállni. Hogyha mindez csak néhány elsuhanó épület vagy gyorsan elolvadó hó csupán, akkor is részese akarok lenni."

A végét könnyes szemmel olvastam végig, spoilere lenne, ha elmondanám, hogy mit éreztem, amikor véget ért. Nagyon sokszor hatott rám érzelmileg, és kismillió gondolat cirkál még mindig a fejemben a könyvnek köszönhetően.
Napokig csak halasztottam és a két oldalnyi jegyzetemből, csak ez a nyúlfaroknyi bejegyzés jött létre, egyszerűen cserben hagytak a szavak. A könyv nyelvezete nagyon szép, ezt bizonyíthatják az idézetek is., nem tudom mást mondani azon kívül, hogy személy szerint csak ajánlani tudom!

Kiknek ajánlom a könyvet? 
Olyan embereknek, akik szeretik, ha egy könyv érzéseket vált ki belőlük. Akik meg akarnak ismerni egy nem mindennapi történetet, akik választ szeretnének kapni arra a kérdésre, hogy Mennyi időnk van?

A könyvet köszönöm a Book&Walk e-könyv áruháznak! 




Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2012.
E-könyv ára: 1990 Ft.
Megveheted, vagy beleolvashatsz IDE kattintva.
olvasd tovább

Borbás Edina: Hullámok csapdája

, by Kristina


Tartalom:
Arabella a fiatal, életvidám, New York-i zongorista lány, nem találja helyét a nagyvilágban. Úgy érzi, menekülnie kell a mindennapi kudarcok, és legfőképpen az őt érzelmileg kihasználó pasija elől.
Változást akar életében, ezért jelentkezik A nagy kaland című valóságshow-ba; azt remélve, hogy a műsor távol tartja tőle a férfit, aki annyi csalódást okozott már neki. Nem is sejti, hogy a lelkében háborgó hullámok csak még inkább felkorbácsolódnak; harcba kerül önmagával és egy új, nem várt szerelem is megérinti.
A játék egy Genovából induló luxushajón zajlik. A műsor szerkesztői mindent megtesznek, hogy végletekig hajszolják a szereplőket. A kezdeti barátságos légkör hamar átcsap ádáz, gátlástalan vetélkedésbe. A törés Arabella számára is elkerülhetetlen: hamar összemosódik játék és valóság.
A feszültséget fokozza, hogy bűnözők rabolják el a műsorvezetőt, váltságdíjat követelve a show szervezőitől. Az erőszak és a zsarolás miatt az irányítás kicsúszik a stáb kezei közül.
A nézők mindebből természetesen semmit nem vehetnek észre; a show-nak folytatódnia kell!
Borbás Edina valóságshow-ba ágyazott kalandos szerelmi története az olvasót New Yorkból Genovába repíti.
Éld át a veszélyt és a viharos szenvedélyeket!

Milyen egy igazi strandregény?
 Kellően ellazít amikor a kezedbe veszed, de annyira azért nem köti le a figyelmed, hogy elfeledkezz arról, hogy pancsolni is kell ám a hűsítő vízben. :) Miért mondom ezt? Mert a könyv tényleg érdekes, viszont nem volt hiányérzetem egyszer sem, ahányszor csak le kellett tennem.
 Az idei nyaram igazán mozgalmas volt, így július közepén, amikor megérkezett a könyv nem tudtam azonnal elkezdeni. Majd a fiúk úgy döntöttek, hogy kirángatnak horgászni, mert nekem is mennem KELL. Persze utána meg is mondtam én, hogy nem KELLETT volna, hiszen végig rám sem bagóztak... Vittem a könyvet, a tökéletes nyugalom megvolt az olvasáshoz, sikerült is elolvasnom 100 oldalt, annak ellenére is, hogy szúnyogok és pókok tartottak rettegésben. De utána időm sem volt napokig, meg őszintén még kedvem sem folytatni. Egy könyvet akkor lehet igazán élvezni, amikor van időd kiélvezni minden pillanatát, ezért úgy döntöttem, hogy nem erőltetem, mert annak csak rossz vége lett volna. 
Most, hogy jutottam egy kis szabadidőhöz, a könyv második felét is sikerült gyorsan legyűrnöm. :)

Meglepően jó lett a könyv, de kicsit azért becsapott a fülszöveg. Arra  számítottam, hogy az elejétől a luxushajón játszódik majd a cselekmény. Hát belőlem se válik soha jövőbelátó, mert elég nagyot tévedtem. 

A történetről:
 A könyv első fele a játékosok kiválasztásáról, és felkészítéséről szólt. Tényleg egy valóságshow kulisszái mögé kalauzolt bennünket az írónő, ettől vált az egész hihetővé, hiszen együtt készíti fel az olvasókat és a játékosokat is a Nagy Kalandra.
 Majd lassan beleszövődött a könnyed, szórakoztató regénybe egy kisebb krimi szál is, amitől kapott a történet egy kis pikantériát. 
 Ezúttal személy szerint engem nem szippantott be a krimi és az izgalom, valamiért jobban érdekeltek a kibontakozó románcok. 
 A könyv második fele magáról a Genovába tartó utazásról, majd a hajón eltöltött első két hétről szólt. 

Figyelembe véve, hogy elsőkönyves magyar írónő regénye, azt kell mondanom meglepően jóra sikeredett. 
Miért lehet sikeres a könyv?
- Egy valóságshow-t mutat be, azok pedig hódítani szoktak. Megvan benne az izgalom a szabályok, az ismeretlen feladatok miatt, amit a szereplőkre várnak. De amitől tényleg valóságshow hangulata lesz, az a karaktereknek köszönhető. 
- Mindegyik szereplő egy különc egyéniség. A karakterek kidolgozottak, taktikai játékokat játszanak a cél eléréséért. Jól megformáltak, szerethetőek, szurkolhatunk értük.
- Érzelmek és veszély keveredésekor mindig születik valami izgalmas történet, főleg, ha valaki jól keveri a lapokat.
- Könnyed, szórakoztató, de főleg gyorsan olvasható.

A szereplőkről:
A játékra jelentkezők közül Arabella, aki maga a mesélő is, volt a legszimpatikusabb. A csaj vicces, utánozhatatlan személyiség, egy igazi művészlélek, néha elég fura gondolkodásmóddal. 
David a játék szépfiúja, akibe könnyen bele lehet zúgni, főleg mert elég távolságtartó, mogorva az elején, és hát mi nők valamiért az ilyen pasikat hamarabb észrevegyük.
A többiek vagy fura szerzetek, vagy cicababák, van akit meg lehet kedvelni, mondjuk van akit, épp a nagy és mocskos szája miatt. :D

 Majd amikor az utolsó oldalhoz értem jól pofára estem. :D NEM TUDTAM, HOGY SOROZAT! És ez miatt nem izgalommal telt várakozással fejeztem be, hanem csalódással. Persze érzem, hogy kell a folytatás, hiszem elég sok minden tisztázatlan maradt, de én a strandregényekben azt szeretem, hogy az utolsó lapon kapnak egy szép befejezést, amitől kerek egészet alkot a megismert történet.
 Most viszont türelmetlenül várom a folytatást, mert nagyon sok dolog még nyitott maradt és engem pedig lassan mardos a kíváncsiság! :)

Pár gondolat a végére:
* Tetszettek a megfogalmazások, a kifejezésmódok. Főleg a nyelvezet tette lehetővé a gyors olvasást. 
* A regény messze nem tökéletes, elég sok jelenet után maradt hiányérzetem, mint amikor érzed, hogy maradtak ki részek. Lehet, hogy ezek magyarázata majd a következő részre lett hagyva.

* Több szálon fut a történet, mondhatom úgy is, hogy több szerelmi szálon is. Így van akinek boldogsággal ért véget a könyv, de azért vannak szereplők akik még várják a beteljesülést.

Köszönöm a könyvet az Álomgyár Kiadónak és a dedikálást Borbás Edina írónőnek! :)


Kiadó: Álomgyár
Kiadás éve: 2013.


olvasd tovább

Kötelező olvasmánynak Jay Asher könyveit!

, by Kristina


Ahogyan arról már korábban is írtam egy blogos körúton veszek részt. Az előző bejegyzésnél megtaláljátok a linkeket, és elolvashatjátok, hogy a többi résztvevő blogger milyen könyveket ajánlana kötelező olvasmánynak.


Sajnos mint az észrevehető, eléggé megritkultak a bejegyzéseim az utóbbi hetekben, most sem tudtam annyi időt rászánni erre a kis szösszenetre, mint azt terveztem egy hónappal ezelőtt. 

Nem egy rendhagyó poszt, inkább véleménykifejtés lett, mint könyvajánló. Remélem, hogy eláruljátok nekem a saját véleményeteket is hozzászólásban. Egy olyan könyvet választottam, ami nem csak szórakoztat, de tanít is, vagy legalább is megpróbál rámutatni fontosabb dolgokra.  :)

A könyv, amit én ajánlanék kötelező olvasmánynak nem más, mint:

Jay Asher - Carolyn Mackler: Kezünkben a jövőnk

Tartalom: 
1996-ban járunk. Josh és Emma világéletükben szomszédok és a legjobb barátok is voltak egyszerre. Azonban tavaly novemberben minden megváltozott közöttük… Ezért is olyan kínos most ez a találkozás, amikor Josh – édesanyja kérésére – átviszi Emmának az Amerikai Online (AOL) cégtől postán kapott CD-ROM-ot. Később a kapott anyag feltöltése után Emma automatikusan a Facebook oldalán találja magát – csakhogy a Facebookot még fel sem találták! Felfedezését nyomban megosztja Joshsal is. Legnagyobb megdöbbenésükre tizenöt évvel későbbi önmaguk és életük tárul fel előttük, ám valahányszor újra ránéznek a profiljukra, azt látják, hogy a jövőjük megváltozott. Kénytelenek szembenézni azzal, hogy mit csinálnak jól és rosszul az életük során, ugyanakkor szembesülniük kell azzal a ténnyel is, hogy a jelenben meghozott döntéseik hatással vannak nemcsak a jövőjükre, hanem a jelenükre is.
A nagy sikerű Tizenhárom okom volt… szerzőjének és szerzőtársának új regénye a Facebook nélküli világba kalauzol vissza, és azt igazolja, hogy mi döntünk a saját boldogságunkról, boldogtalanságunkról, és minden döntés kihat az életünk egészére. Facebook-rajongóknak kötelező olvasmány!
*********************************************************************************

Mely korosztálynak ajánlanám?
 Ez egy olyan könyv, amit élvezni tud egy 15 éves is, és egy 35 éves olvasó is.

 Nem ajánlanám kötelezőnek 15 éven aluliaknak, mert valószínűleg nem értenék meg az igazi mondanivalóját. Ez nem csak egy lány és egy fiú története, akik lehetőséget kaptak arra, hogy megismerjék a jövőjüket. A könyv sok mindenről beszél, de azok az igazán fontosak, amiket a sorok között találunk. Szó esik barátságról, szerelemről, de a központi téma a jövőnkre ható tetteink.

Fel lehet osztani így is:
 Érdekes lehet a Facebook előtti és a Facebook utáni korosztálynak is. Ezt fontosnak tartottam kihangsúlyozni, mert én, mint a Facebook előtti gyerekkort megélt lány, azért élveztem a könyvet, mert megértem milyen az, amikor volt igazi magánélet, amikor csak azokat tartottam ismerősnek, akik tényleg azok voltak, és nem az alapján, hogy a közösségi oldalon milyen szám szerepel abban a bizonyos zárójelben. 
 Tudom, hogy milyen volt, amikor nem voltam elhalmozva (szinte) idegen emberek magánügyeivel, felesleges információkkal. Amikor a versengés a gyerekek és a fiatalok között nem arról szólt, hogy kinek nagyobb az érintőképernyős telefonja, vagy ki tesz közzé minél több felesleges idézeteket, esetleg képeket közösségi portálokon. Ma már azt is meg kell osztani, hogy az újszülöttnek hány szál haja van. . . Kicsit szánalmassá válik a társadalom.
  A Facebook utáni korosztálynak ad egy kis betekintést arra, hogy mennyire sok felesleges dolgot osztanak meg, vagy remélem, hogy felismerik.

 Ilyen kell legyen egy igazi kötelező olvasmány. Meg kell, hogy szerettesse az olvasást, szórakoztató legyen és ugyan akkor tanító jellegű is.

"Ha megtévesztés lenne, tegnapról mára semmi sem változott volna. De minden, amit tegnap máshogy csináltam, apró változáshullámokat indított el a jövőbe. Ma reggel rosszkedvem volt emiatt, és ezért máshogy viszonyultam az emberekhez, amikor beértem a suliba."

 Rámutatott arra, hogy a jövő ismeretét nem mindenki egyformán dolgozza fel. Van aki pánikba esik, van aki hagyja továbbra is úgy folyni az életet, ahogyan addig a pillanatig is. Van aki változtatni próbál, csak, hogy van egy bibi, soha nem tudhatod, hogy milyen változást fogsz előidézni az események alakulásában.
 A könyv nekem azt mutatta be, hogy milyen módon hatnak akár semmiségnek tűnő kijelentsek is óriási változást a jövőnkre nézve.

Miért ajánlom?
Az okos elgondolásnak, a megfogalmazásnak köszönhetően nagyon élvezhető. A váltakozó szemszög miatt és a történet alakulásától pedig izgalmassá is válik, hiszen nem lehet előre tudni a végét.
Josh és Emma átlagos tinédzserek, attól függetlenül, hogy nem mindenben értettem egyet velük, még megértettem a motivációikat, a mozgatórugóikat. :) Könnyen meg lehet őket kedvelni, de főleg az én romantikus lelkemmel lehet értük izgulni is. 

 Nem tartom rossz dolognak a Facebook-ot és a hozzá hasonló oldalakat se, ha arra használják, amire tényleg szükséges. Kapcsolatfenntartás és ismerkedés. Ezeket kellene, hogy jelentse. Nem a játékokat, az elidegenedést és gép előtt görnyedést órákon keresztül.

Szerintem miért jók a közösségi oldalak:
- Facebook: sokkal könnyebben, és lényegében olcsóbban is tarthatom a kapcsolatot régi ismerőseimmel. Olyan emberekkel, akik fontosak voltak nekem életem bizonyos szakaszaiban, de különböző okok miatt, ma már nem lehetséges tartani a személyes kapcsolatot.
- Moly.hu: Ismerkedhetek. Olyan emberekkel akikkel közös az érdeklődési körünk, akik tényleg megértik az olvasás iránti szeretetem. 
- Blogolás: Azért vezetek blogot, hogy az olyan embereknek írjak, akiket érdekel a véleményem. Olvasom a blogokat, hiszen közlésre lettek kitalálva. 

Mikor válik rosszá?
- Facebook: Eltűnt a hírek varázsa. Több napos utazás után hazatérérkos nem vár ránk sok kellemes, de még kellemetlen hír sem. Osztálytalálkozók nem arról szólnak, hogy ki mikor ment férjhez, kinek hány csöppsége született, vagy ki hogyan találta fel magát az életben. Persze szép és jó dolog, hogy megoszthatjuk életünk fontosabb eseményeit, de van amikor már szerintem szükségtelen. Eltűnik az igazi magánélet fogalma.   
- Moly.hu: Most biztosan sokan néznek egy nagyot, mi lehet rossz a molyban. :D Pedig van, mert lassan eltűnik a moly.hu varázsa is. Már nem csak könyves közösség, már sok-sok más téma is belefolyt, újabb Facebook vált belőle, csak pepitában. Van szűrés funkció, és tudjátok mit? Elég rossz, ha rengeteget kell használni.
- Blog: Ha valami kötelezettséggé, elvárássá válik, az már nem igazán szórakozás. De azért próbálom magam visszafogni és megtalálni az arany középutat munka és szórakozás között. :)

"Igen, nagyszerű úgy tervezni az életünket, hogy azt hisszük, minden a legnagyobb rendben lesz. De mit tegyünk, ha újra meg újra azt látjuk, milyen kevéssé tudjuk irányítani az eseményeket? Mindegy, hogyan próbálom rendbe tenni a jövőt, semmi sem segít."

 A cím tökéletes, mert tényleg a kezünkben a jövőnk. A könyv ezt nagyon jól bemutatja. Ami ma történik, s akár mekkora apróságnak is tűnik, az később óriási mértékű változást is jelenthet. Mint a pillangószárny csapás itt, már a föld másik felén tornádót hozhat létre, vagy valami ilyesmi. :D

Különben is olyan személy vagyok, aki nem sok mindent oszt meg a közösségi oldalakon. Tudom, hogy hülyén hangzik miközben személyes blogot vezetek, de azért van különbség. Erről alig tud pár személy a környezetemben, meg nem a magánéletem osztom meg, hanem a véleményem. Régen ez nem így volt, túl sok mindent osztottam meg én is, de a hibákból lehet csak igazán tanulni.

Ha lehetőségem lenne rá, hogy megtudjam pár személy jövőjét, egyszerűen nem használnám ki. Nem szeretném tudni, hogy kivel mi történik, az túl nagy felelősség. A jövő különben is állandóan változik. Ti hogy vagytok ezzel? :)

Magyarul kiadta: Maxim
Kiadás éve: 2012.
Eredeti cím: The Future of Us
olvasd tovább

Rain Miller: Eyes Wide Open

, by Kristina

"Fülszöveg"- vagy valami ahhoz hasonló:
A láthatáron nagy kísértések várnak Ethan-re és Brynne-re. A múlt démonai fenyegetik szenvedélyes kapcsolatukat, de még a sors is nagy meglepetésben részesíti őket.
Nem csak a rájuk leselkedő szörny miatt kell aggódniuk, nehéz döntések elé is állítja őket egy nem várt esemény. Brynne és Ethan könnyen elveszíthet mindent. Nagyon gyorsan kicsúszik a kezükből az irányítás, vajon gyorsan feladják, vagy harcolnak egymásért? Ha ők nyernek,  a legnagyobb ajándék, amit kaphatnak a közös élet lesz, megéri harcolni érte? 

Spoileres lesz és 18+. Szóval tovább olvasás csak saját felelősségre...

  A legjobb rész eddig a sorozatban, bár még mindig túl sok szemforgatással és dühöngéssel olvastam ezt is. 
  Jobbnak hiszem először is azért, mert olyan mellékszereplőket írt a sorozatba az írónő, akiket nagyon könnyen meg lehet kedvelni (Hannah Ethan testvére és, Zara az ő 5 éves lánya). A második pedig, hogy egy nem várt esemény is bekövetkezett, és a döbbenet, amit okozott vele, óriási volt! Hat emeletnyit zuhant az állam, csak tátogtam, mint egy szerencsétlen aranyhal. 
  Természetesen az, hogy tetszett a könyv, hangulatomnak is köszönhető, hiszen azért elég sok baromság felett szemet hunytam, ezt is figyelembe kell venni! 

  Továbbra is zavart, a túl sok felesleges drámázás, a főszereplők logikátlan lépései, sőt a főszereplők kifordult és néha bizarr gondolkodásmódja is. Ethan NEM egy álompasi, Brynne pedig, néha még a drámakirálynő szerepét is túljátszotta. 

  Váltakozó szemszögből ismerhettem meg a történetet, vagyis egyszer Brynne, máskor meg Ethan gondolatai miatt tértem ki a hitemből. Továbbra is eléggé zavaró, hogy nem lehet érzékelni, pontosan mennyi idő telik el. Egy nap, vagy kettő, pár oldal után, meg egy gondolatfoszlányból kiderül, hogy lám, már egy hét is eltelt, ... ez azért elég dühítő, ha engem kérdeztek.

  Kacarásztam néha, mert azért voltak nagyon jó beszólások is. Azt a részt, ahol elméletileg a tíz körömön is le kellett volna rágnom a végén (mert ugye a könyv csúcspontja kellett volna legyen), inkább reményvesztetten sóhajtoztam, gondolatban meg mentális seggberúgást intéztem el, nehogy bealudjak. 
  Ami a "krimi" részét illeti, nos az nem is létezik. Átlátszó és kiszámítható, egy dolgot kivéve, amit nem árulok el, legalább az legyen nektek is meglepetés.

  A prológusban betekintést nyerünk a Brynne után áhítozó pszichopata fejébe. Sajnos ez miatt nagyon gyorsan kiderül a személyazonossága, de hát ez van, miért lenne tökéletes krimi, ha még romantikus könyvnek is elég kifacsart?
  Persze, már az első fejezetben egy szexmaratonba csöppentem, és ezerszer eszembe jutott, hogy ez a pasi biztosan szed valamit. Nekik nem volt elég az egy éjszaka egy aktus, ugyan dehogy, három volt a minimum. Ha rossz kedvük volt azért, ha boldogok voltak azért, ha rémálommal küzdöttek meg akkor azért, ha valaki beteg volt, na akkor meg azért.   Oké, ami a szexet illeti már egy kicsivel több fantázia volt benne, mint az előzőekben, de a végén már akkor is inkább átlapoztam, mert nem akartam elaludni, néha olyan érzésem volt, hogy copy-paste volt a legtöbb "szenvedélyes jelenet", meg az utána következő "romantikus pillanat" is. Nem számoltam, de csak ebben a részben legkevesebb négyszer adta a tudtomra Brynne, hogy imádja amikor aktus után nem húzódik ki belőle az ő drágasága. Ugh, csajszi ezt elsőre is felfogtam, de mostanra már belevésődött a szürkeállományomba is. Brrr.


Horvát borító
"Az utak, amelyeken járunk az életben soha sem egyértelműek, senki sem látja előre a jövőt, de azon az éjszakán, amikor először megláttam Ethant, tudtam, hogy van benne valami különleges. Amikor első alkalommal felmentem a lakására, hogy vele legyek, tudtam. Tudtam, hogy az a döntés megváltoztatja majd az életem. És ez meg is történt. Minden volt, amit valaha is egy párról álmodhattam, és volt benne még több is, amiről álmodni se mertem. Az időzítés soha sem tökéletes. Viseljünk el, ami jön, akkor amikor eljön az életünkbe."

Innentől már tényleg csak az olvassa tovább, akit nem zavar a spoiler... Utolsó figyelmeztetés!

  Kifejezetten utálom, ha a könyvekben úgy állítják fel az egész terhesség dolgot, hogy azt egy tök idegen személy észreveszi azonnal, mert ugye a tünetekből könnyű rájönni (na persze), közben a nő, aki terhes nem is gondolja, hogy az lehetséges volna. A legdurvább, hogy inkább tűntek mérgezésre utaló jeleknek, meg PMS tüneteknek keverve, de hááát nem fejezett mindenki egészségügyit, sokan azt gondolják, hogy elég, ha csak valami idióta oldalon utána olvasnak és meg is van az orvosi diagnózis, amivel a könyvben lehet brillírozni. 
  Hála a mindenhatónak, hogy arra felhívta a figyelmet, a cölibátuson kívül semmi sem nyújt 100% biztonságot a nem kívánt terhességtől. Ebben legalább tényleg igaza van. :D


  Jól szórakoztam olvasás közben, annyira szörnyűnek nem mondanám.  Teszem hozzá, volt elég sok bődületes baromság is benne, meg klisé halmaz az egész. 
Rengeteg dolgot ép ésszel fel nem lehet fogni, az egyik ilyen pedig, hogy hogyan rajonghat valaki Ethan-ért??

  Ethan titka azt hiszem végül kiderült, de úgy érzem, hogy van ám ott még mesélni való, vagy csak én nem szeretem a pár szavas magyarázatokat? Túl sok vulgáris kifejezést használ, ami továbbra sem áll jól neki, főleg rontja az összképet az ágyban izzadós momentumoknál.
 Brynne, hát őt képzeljétek el terhesen, hormontúltengéssel.  Ami annyit jelent, hogy túl sok érzelmi kitörésre kell számítani és megmagyarázhatatlan tettekre. 

  Az írónő stílusa továbbra is nagyon egyszerű, a történet bár lezáródott, mégis rengeteg kérdés megválaszolatlan maradt, így nem csoda, hogy lesz 4. rész. Decemberen jelenik meg külföldön. Raine Miller azt írja, hogy habár Ethan és Brynne története happy end-el zárult, muszáj még írnia róluk.
Kiadó: Stilus knjiga d.o.o.
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Blackstone affér 3. része

A bejegyzésben levő idézetet én fordítottam, messze van a tökéletestől (tudom), és amint kijön magyarul, cserélni fogom az eredetire. :)

olvasd tovább

Lakatos Levente: Bomlás

, by Kristina

Fülszöveg:
Kalandozások a szexuális tabuk és sokkoló gyilkosságok világában. Egy feltörekvő írónő és egy férfi prostituált bizarr munkakapcsolata. Hol a határvonal a túlfűtött szenvedély és az abnormalitás között? Élvezhető-e a megalázottság? Mi történik a felső tízezer asszonyaival a hotelszobák zárt ajtajai mögött? Az események középpontjában a sikeres kriminálpszichológus, dr. Lengyel áll, akinek amellett, hogy egyszerre két gyilkossági ügyet kell megoldania, meg kell küzdenie élete egyetlen, ám csillapíthatatlan démonával: a szexuális vággyal.
Az amerikai erotikus thrillerek erős idegzetű rajongói véres és buja regényt kapnak kézhez, modern mesét szexről és halálról – szigorúan 18 év feletti olvasóknak.

Véleményem spoilermentesen:

  Kalandos és egyben tanulságos is a történetem a Bomlással. Mivel az író korábbi könyvei leginkább negatív visszhangot keltettek abba a hibába estem, hogy minden könyvét egy búra alá vettem, és ami legrosszabb mások véleménye miatt, olvasás nélkül ítélkeztem. Mi a tanulság ebben? Ne ítélkezz elhamarkodottan, mert pofára esel, mint én,... de szerencsére ezúttal egy nagyon pozitív csalódás miatt. :)

"A sors belekényszerítette abba, amit folyton került: önmagával kellett foglalkoznia." - dr. Lengyel

  Először hadd kössek bele pár dologba, ami megzavart kicsit, pontosabban amitől teljesen mást vártam, mint amit valójában kaptam!
Mit vártam? - Egy erotikus könyvet, talán egy kis BDSM, rengeteg szex, nyálas romantikát és könnyen megfejethető gyilkossági ügyet.

  Na jó, és ehelyett mit kaptam?
Határozottan erotikus könyv, de ne tessék összetéveszteni a mostanában oly nagy népszerűségnek örvendő minden-fejezetben-szex-és-szerelem típussal. Ami itt kifejezésre kerül az nem más, mint a testiség, a titkolt vágyak feltárulkozása, a fájdalmakkal és leigázással keveredő szenvedély. 
  Romantika: nem, nem és nem. Ez nem egy romantikus könyv, csak néha kapunk belőle egy-két morzsát, ami - teszem hozzá - elég volt ahhoz, hogy engem az őrületbe kergessen, mert a romantika után szomjazó lelkem felfedezte, hogy az író képes lenne arra is, hogy kicsit többet csempésszen bele. 

  Thriller - de nem is akármilyen. Izgalmas, kiszámíthatatlan. A könyv többször is átejtett, becsapott és szó szerint játszott velem. A kiszámíthatatlanság új értelmet nyert...
  Jól kidolgozott, de inkább azt mondanám, hogy okosan felépített, néha kegyetlen, néhol fanyar humorú, lebilincselő, beteges, de kétség kívül egy felejtetlen történetet mesél el.

Mit kell tudni a történetről?
  Az elején több szálon fut, egyszerre ismerjük meg a múlt és a jelen történéseit.
Kedves Flórián a selyemfiú és Szilvia a kezdő író beteges kapcsolata az egyik szál. Majd dr. Lengyel Dávid és a múltjából felbukkanó Dóra kerülnek bele akarva és akaratlanul is a gyilkosságiügybe, közben a nyomozást vezető Fényes Laura életbe is betekinthetünk.
   Egy brutális gyilkosság áldozatává esett testre bukkannak, a nyomok folyamatosan kerülnek elő, titkok derülnek ki, hazugságok lepleződnek le, a történet pedig egyre sötétebbé válik és ördögivé. Dávid, Dóra és Laura együtt próbálják megtalálni a tettest.  

 Azt hiszem meglepődtem az első fejezet végén, pontosabban megdöbbentem, mert nem gondoltam, hogy már az elején ennyire figyelemfelkeltő és izgalmas történet tárul elém. Ezek a döbbent pillanatok szinte minden fejezet végén ismétlődtek. Tökélyre fejlesztette az író, hogy a fejezetek végén ne akarjam letenni a könyvet, mert vagy elhúzta a mézesmadzagot az orrom előtt, vagy lehetetlen helyzetbe sodorta a szereplőket. Mivel több szálon fut a történet, így ez még izgalmasabbá tette, hiszen azt is tudtam, hogy a következő fejezet másról fog szólni.

  Amit igazán értékelni tudtam az az író stílusa, kifejezésmódja, a szókincs gazdagsága, hiszen ez miatt a történet igazán színvonalasan lett előadva, könnyen elképzelhetővé vált, de ugyanakkor a brutalitás miatt nehezen feldolgozhatóvá is.
  Szóval nem azért haladtam ilyen szörnyen lassan a könyvvel, mert nem tetszett, csak egyszerűen rossz időben és rossz helyen találtunk egymásra. Nyári gyakorlatról hazatérve zuhantam is az ágyba a fáradtság miatt. Nem szeretek fáradtan olvasni, mert olyankor nem figyelek oda, ez a könyv pedig elég sok figyelmet követel, mivel a története bonyolult, így nem engedhettem meg magamnak, hogy valami elvonja a figyelmem.  

"A pasas kétségtelenül hatást gyakorol az emberekre. Elbűvöl, megijeszt, bizalmat ébreszt és fenyeget – mindezt egyszerre, tökéletes ritmusban. Képessége hatalom, ami előtt előbb-utóbb mindenki behódol."

  Gondolkodóba ejtett és a könyv részévé váltam. Kutattam a jelek után, próbáltam megérteni az okokat, keresni az apró információ foszlányokat, és közben igyekeztem a sorok között is olvasni, tehát én is nyomoztam. 

Rengeteg kérdés felmerült bennem olvasás közben. Úgy éreztem, hogy egy komolyabb kutatómunka van a könyv hátterében. Mert nem csak komoly emberismeretről tanúskodik a karakterek személyiségének leírása, hanem maguk a szereplők tetteik útján történő bemutatása is. Pszichológia, pszichiátria, okkultizmus és a büntetőjog is többször került előtérbe, és végre nem kellett a szemem forgatnom a lehetetlen magyarázatok miatt, mert  volt mindennek logikus alapja és magyarázata. 

A karakterek pont attól váltak valóságossá, hogy nem voltak tökéletesek, hogy hibáztak. Személyiségekké váltak, talán valós személyekről lettek formálva. Volt akit könnyen megkedveltem és volt akit puszta kézzel ki akartam nyírni. 
Egyik szereplő sem hagyott nyugton, állandóan forogtak a kerekek a fejemben és szinte mindenkit gyanúsítottam már a végére, volt akit többször is. Az egyik jelölt túl kézenfekvő volt, a másik túl kiszámítható, de tudtam, hogy a háttérben teljesen másra kellene figyelnem. 
Egy tanács: figyeljetek oda minden apró elrejtett részletre, mert minden tök egyszerűnek tűnik majd, de nem az! 
Az érzés, miszerint az orromnál fogva lettem végig vezetve, na az felbecsülhetetlen! :)

"– Azt mondom, a nők a világ legszebb, ám sajnos legesendőbb teremtményei. Veszélyesek, amiért rendre olyan terheket vállalnak magukra, melyeket kezdetben ugyan jól viselnek, de hosszú távon nyilvánvalóan nem bírnak el. És elég egy apró csalódás, a sérülékeny női lelken seb serken, amelytől az egész személyiség gyökeresen megváltozhat. Éppen a szenzitivitás az, amiért először ők, rajtuk keresztül pedig az általuk befolyásolt férfiak is támadhatókká válnak. - (...)" - Florian

Kinek tetszene? Merül fel bennem a kérdés, már nem első alkalommal. Ajánlanám azoknak akik szeretik az egyre bonyolultabb történeteket, ahol a gyilkossági ügy, nem hogy leegyszerűsödne a végére, hanem még kilátástalanabbá válik. 

Hatott rám a könyv, amely vagy dühöngésben, vagy vigyorgásban nyilvánult meg. Legtöbb esetben moly.hu-ra rohantam kommentelni az olvasásom, amit persze sorra nem is tettem ki, inkább a jegyzetek közé másoltam. A gyanúsítottakat váltogattam oldalról oldalra, és a végén naná, hogy egy harmadik személy lett az igazi tettes...


Köszönöm a lehetőséget, hogy olvashattam! :)



Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013.
Sorozat: Dr. Lengyel 2. része
olvasd tovább

BOOK & walk és Én

, by Kristina

A bookandwalk.hu tavaly júniusban indult e-könyveket forgalmazó webáruház. Egyre több e-könyvvel bővül a választék, a legfrissebb megjelenésektől kezdve. 

A webáruház blogján nagyon sok érdekességet lehet találni az e-könyv kiadásról, magáról a piacról, az árak alakulásáról.... Sőt ha író vagy, és úgy döntenél, hogy magánkiadásban jelentetnéd meg a könyved, akkor megtudhatod, hogy milyen lehetőségeid vannak. Szóval kedves olvasóm IDE kattintva szerintem Te is sok szakmai kérdésre választ találhatsz.


  Személy szerint, ha meglátom valahol az e-book szót, sokakkal ellentétben nekem mosolyogni támad kedvem. Mindig is az egyszerűbb és a modernebb dolgok érdekeltek jobban, és így vagyok az e-könyvekkel  a  kapcsolatban is. Sokkal több előnye van számomra a digitális világ újításainak a könyvek terén:

- leginkább tetszik, hogy egy egész könyvtárnyi könyvet magammal cipelhetek
- jegyzetelhetek "rájuk" (ami fontos és elengedhetetlen a blog szempontjából) és közben nem kell attól tartanom, hogy baja esik a könyveknek. 
- gyorsabban haladok az olvasással
- olcsóbb

Pár kérdéssel fordultam a Book&walk-hoz:


Milyen gyakorisággal frissülnek az új megjelenésű e-könyvek a book&walk.hu oldalon?

Ez kiadónként eltérő, de a tendencia mindenképpen biztató. Egyre többen vállalják fel, hogy a nyomtatott megjelenéssel egy időben az elektronikus kiadást is engedélyezik. Ugyanakkor még mindig jelentős azoknak a kiadóknak a száma, akik még soha nem adtak ki egyetlen művüket e-könyves formában, ami miatt tartalmi frissülésben az e-könyv szegmens még jelentős lemaradásban van. 

Mennyire veszitek figyelembe az olvasók/vásárlók igényeit?

Ez egy nagyon fontos szempont, amihez szinte korlátlanok a technológiai lehetőségek. Webáruházunk könyvajánlóit folyamatosan fejlesztjük úgy, hogy a vásárlóknak minél inkább a számukra leginkább érdekesebb műveket ajánljuk ki. 

Valamint, hogyan méritek fel ezeket az igényeket?

Figyelembe vesszük a felhasználóink korábbi vásárlásait, értékeléseit vagy például a kívánságlistájukat. Ezek a felhasználói cselekmények a lehető legjobb módjai az igények felmérésének, hiszen aránylag kevesen töltenek ki kérdőíveket és írnak levelet. Természetesen sok üzenetet és érdeklődést kapunk, ezeket is igyekszünk figyelembe venni.

Milyen gyakran vannak akciók? (Esetleg nyereményjátékokra lehet számítani?:))

Az indulásunk óta eltelt 1 év alatt 2 komolyabb nyereményjátékot szerveztünk, ahol nem ördögtől való módon Amazon Kindle volt a fődíj. Ezek a játékok a vártnál is nagyobb aktivitást eredményeztek, így a jövőben is mindenképpen szervezni fogunk.

Akciókat is folyamatosan szervezünk a kiadókkal, szeretnénk gyakoribb, de rövidebb időtartalmú kedvezményeket biztosítani.

Várható-e a közeljövőben, hogy még több kiadó csatlakozik az e-könyv kiadáshoz? 

Mindenképpen, egyre többen ismerik fel az e-könyvekben rejlő potenciált. Munkánkkal teljes vállszélességgel támogatjuk és segítjük ezt a folyamatot, ahogy szerencsére versenytársaink is. 


Szerintetek milyen előnye van még az e-booknak? :)
olvasd tovább

Raine Miller: All In

, by Kristina

Fülszöveg:
A Blackstone-affér második része! Veszély leselkedik hőseinkre. Ezért a szerelemért azonban érdemes harcolni. A férfi kész mindent feltenni egy lapra.
Ethan Blackstone-nak komoly problémája akadt. Brynne bizalma megingott benne, ezért elhagyta. Ethan azonban nem hajlandó nélküle élni, mindent megtesz azért, hogy visszakapja szépséges amerikai barátnőjét. A szenvedély kettejük között kirobbanó, azonban a múlt dermesztő árnyai tönkretehetik közös életüket. A politikai fenyegetés eléri Brynne-t, Ethannak pedig minden erejére és ügyességére szüksége lesz, hogy még időben meg tudja védeni szíve hölgyét a veszélytől, amely akár örökre elválaszthatja egymástól hőseinket. Vajon képes lesz Ethan kitépni Brynne-t múltja félelmetes szorításából? Érezheti még a lány testének melegségét, élvezheti valaha teljes bizalmát? Szerelmi bánatában Ethan mindent megtesz azért, hogy elnyerje Brynne szívét. Bármit vállal, hogy megmenthesse. Mindent föltesz egy lapra.
Szóval:
A borítót imádom, a fülszöveg hülyeség.
A könyv amennyire tetszett, annyira utáltam is...
Olyan volt, mint egy érzelmi hullámvasút. Voltak jó pillanatok, de túl lett bonyolítva, és ráadásul kidolgozatlan. 

Nem tudom, hogy az volt rám jobb hatással, hogy nem magyarul olvastam, mivel ezúttal horvátul próbáltam szerencsét a könyvvel, vagy az, hogy tényleg javult valamennyire.

Ethan szemszögéből ismerjük meg a történteket, és a hapsit most sem kedveltem meg, na jó Brynne-t se, de azért ebben a részben már kifejezetten voltak jobb pillanataik. 

Spoiler veszélyes lehet!
A történet ott kezdődik, ahol az előző véget ért. 
Ugye még emlékeztek? Brynne elrohan, Ethan pedig a falba öklözött egyet. 
Majd:
- Ethan egy hétig morog, meg iszik, sajnálja magát, mert őt elhagyta élete szerelme.
- Állandó merevedéssel küzd (természetesen)...
- Ellátogat az apjához, aki egy nagyon jó és hasznos tanácsot ad neki. Őt még meg is lehet kedvelni. Ethan húga is eddig kedvelhető, akit majd csak a következő részben ismerhetjük meg  jobban.
- Visszaemlékezések, hogy ő hogyan látott pár dolgot az előző könyvben.
- Ami a fülszöveget illeti, nem értek vele egyet, mert Ethan csak a kisujját mozdította meg, és Brynne már rohant is vissza hozzá. Én legalább is így láttam az egészet.
- Beszélgetnek, vagyis egyik morog, másik suttog, vagy ordibál, de tudjátok hogy van ez, rendes hangon soha nem tudnak beszélni, muszáj ez a három változat valamelyike legyen... 
- A múltjuk mindkettejüknek sötét és durva. De ezúttal Brynne tényleg elmeséli, hogy mi történt vele, és ennél a résznél nagyon sajnáltam a csajt. 
- Utána persze szex, szex, szex ahol csak lehet, amikor csak lehet... És már el is értünk a könyv feléhez. :)

Pontba szedve pár megjegyzés:
* Az a baj, hogy az írónő egyik jelenetről ugrál a másikhoz. Nincsenek kidolgozva az átmenetek, sőt néha csak fogtam a fejem és nem értettem, hogy miért hagyott ki dolgokat, vagy ellenkezőleg miért részletezett feleslegesen...
* Az a helyzet, hogy amikor csak egy kicsit is sikerült beleélnem magam a történetben, a beszélgetésekbe, biztosan megszólalt/vagy gondolt valami oda nem illőt Ethan és tönkre vágta a hangulatot. 
* Túl rövid volt. Még mindig nem értem, hogy miért nem lehetett egyben kiadni a kettőt? Vagy akkor csak elég lett volna egy Tiffany füzet  is hozzá. Na mindegy.
* A pasik tényleg ennyiszer gondolnak a szexre?
* Ami elég gáz, hogy nem volt hihető sem az, hogy Brynne restaurálással foglalkozik, sem az, hogy Ethan egy biztonsági cég vezetője, és főleg nem az, hogy Olimpia miatt volt elfoglalt.
* Felesleges bonyodalmakkal van teleszórva az egész. Komolyan, hát ezt pár mondatban el lehet mesélni.
* Brynn szüleit nem tudom megérteni, annyira hangoztatják, hogy szeretik a lányukat, meg hogy ők bizony védelmezik, közben meg furcsán viselkednek, és egyáltalán nem lehet őket megkedvelni. 
* A szexjelenetek ebben a részben úgy éreztem, hogy jobbra sikerültek, de még mindig van mit javulna Ethannek a beszédén. 

Azt mondtam, amikor befejeztem a Meztelenült, hogy semmi pénzért sem folytatom a sorozatot. Nos az olvasókért mindent, így még is rávettem magam. ;)
Most azt mondom, hogy muszáj lesz folytatnom, mert utálom amikor egy könyv így ér véget,  vagyis, hogy ez nem is számít befejezettnek, de függővégnek se nevezném. 

Néhány dolog ami többször eszembe jutott:
- Csak akkor lehet már eladni erotikus könyvet, ha abban a pasi a domináns, a csaj alárendelt, ha állandóan természetfeletti módon minden percben képesek elélvezni, meg szexelni?
-  Akkor lesz igazán kemény legény valaki, ha minden második szó ami elhagyja a száját faszom, megduglak, meg ehhez hasonlók?
- Vagy suttogva beszélnek, vagy ordítoznak, komolyan semmilyen más mód nem létezik kommunikáció esetén?



Magyarul kiadja: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2013.
Eredeti cím: All In
Sorozat: Blackstone-affér 2. része
olvasd tovább

Cora Carmack: Szakítópróba

, by Kristina


Fülszöveg:


Szüzesség. Bliss Edwards hamarosan végez a főiskolán, de még nem veszítette el. Mivel megelégelte, hogy már csak ő szűz a barátai közül, elhatározza, hogy a lehető leggyorsabb és legegyszerűbb módon fogja orvosolni a problémát: egy egyéjszakás kalanddal. A dolog azonban nem úgy sül el, ahogy tervezte. Pánikba esik, és faképnél hagy egy elképesztően helyes srácot meztelenül az ágyában, ráadásul olyan indokkal, amit senki sem venne be. És ha ez még nem lenne elég kínos, amikor megérkezik az utolsó félévének első órájára, döbbenten ismeri fel az új tanárát. Őt hagyta ott nyolc órával korábban meztelenül az ágyban...

Beleolvashatsz a könyvbe ITT.

Nyomtatott könyvben megjelenik: 2013. június 24-én.
A kiadónál most előrendelési akció van (-20%), ingyenes postai kiszállítással Magyarország  egész területén. Ezen a címen: www.szakitoproba.hu


A New Adult műfaj, most már biztosan a kedvenceim közé tartozik. Hiszen az én korosztályom kap főszerepet, azok a problémák amelyek engem is foglalkoztatnak, vagyis sokkal közelebb érzem magam a szereplőkhöz, könnyen tudok velük azonosulni. Megértem a lelki folyamatokat, amelyek lejátszódnak bennük, ismerős helyzetekkel találkozom. Minden van benne, amit szeretek: humor, erotika, romantika,  (egyetemi) végzős évek kérdéseit boncolgató lelki folyamatok, álompasik és olyan női főszereplők, akik bőrébe szívesen belebújok, amíg a kaland tart.


"– Szerencséd, hogy ez a te nagy éjszakád, Bliss. Máskülönben senki sem kerülhetne a tequila és közém.
Kinyújtottam felé a kezem.
– Nos, az én lábam közé sem kerülhet senki, hacsak nem vagyok elég részeg, szóval ide azzal az utolsó pohárral is!"

10 dolog, ami tetszett a könyvben:
1. Olyan könyvet ezidáig nem volt szerencsém olvasni, amely színésztanoncok életéről szól.
Most, hogy túl vagyok rajta, elég újszerű az élmény. Érdekes volt egy színész szemével látni a meghallgatások, és a próbák világát. Vagyis a bizonytalanság, a küzdés, a fejlődésre való törekvés, amivel találkoztam a könyvben elég valósághűvé varázsolta nem csak a cselekményt, hanem a karaktereket is.
2. Aranyos, kedves és szívmelengetően romantikus, vicces történet. Nincs túlbonyolítva. 
3. Megnevetettet, sokszor azon kaptam magam, hogy vigyorogva olvasok. Nem csak a történetbe van becsempészve a humor, hanem maga Bliss is üdítően viccessé tesz elég sok helyzetet.
4. Bliss belső monológjai. (Ettől lett egyedi számomra.)
Vicces volt. Leginkább a túl sokat gondolkodó kategóriába esik a csaj, az agya egyszerűen túlpörög. Az ellentmondás önmagával volt az éjszaka csúcspontja, amikor alig bírtam visszatartani a hangos röhögést.
Mily meglepő, hogy szerény személyem, pont ez miatt érezte legelőször szimpatikusnak. Mindent túlbonyolít gondolatban, és az a nagy helyzet, hogy én is (de ezt jobb titokban tartani). Szóval erre a megoldás, egy fiktív világban létező pasi, vagyis Bliss-nél a probléma megoldva Garrick személyével, és nem is akár hogyan!!! 

"Olyan sokszor indokoljuk meg a választásainkat, hogy a végén már nehéz bármiféle sebezhetőséget mutatnunk kifelé. Az ember nem tudja sokáig elviselni, ha a kudarcairól kérdezik, amikor valami nem jött össze, és előbb-utóbb arra gondol, talán maga a kudarc lehetne a terv."

5. Olvastatta magát. Nehezen tudtam letenni, ezért csak két nagy szünetet iktattam be. Alvást és ebédkészítést. ;) Tipikus, a na-még-egy-fejezet-és-utána-alszom kategória, amit csak pár fejezet után tudtam végül megvalósítani, de még akkor is nagyon nehezen tettem le.  
6. Csókjelenetek. Kihagyhatatlanok, főleg a váratlan és tiltott helyeken elcsattantak a kedvenceim. Néha lassú és érzéki, de volt, hogy mindent felemésztő szenvedéllyel estek egymásnak. Ha azt mondom, hogy néha még a kislábujjam is bizsergett, akkor elhiszitek, hogy elég érzéki volt?
7. Az első találkozásuk (Bliss és Garrick) ezennel bekerült a Top 10 legviccesebb-legaranyosabb-legnagyobb-égés listájára. Nem csak vicces volt, de váratlan, és kiszámíthatatlan is. 

"– Az életben néha az ijesztő dolgok a legértékesebbek – feleltem. Ezt a mondatot alighanem egy szerencsesütiben olvastam egyszer. Ettől már bölcsnek számít, nem igaz?"

8. Nem volt időm unatkozni olvasás közben, ha épp nem Garrick után csorgattam a nyálam, vagy a cuki angol akcentusa miatt (amit tudom, hogy valójában nem is hallhattam, de higgyétek el, nagyon színes a képzelőerőm minden téren), vagy Bliss belső vívódásain vigyorogtam, esetleg a barátok hülyeségein forgattam a szemem, akkor a részegség-másnaposság jeleneteknél nosztalgiáztam. ;)
9. Hamlet a nőstény és szürke macska. (Ezt tessék kérem megjegyezni.) Vétek lett volna kihagyni őt a felsorolásból, de ezt csak akkor értitek meg, amikor elolvassátok a könyvet!
10. Amikor megláttam, hogy az epilógus Garrick szempontjából lett írva, majdnem örömtáncot jártam. Nem hiába éreztem vonzalmat a karaktere iránt az elejétől,... imádni való az a pár oldal, ahol végre bepillanthatunk az ő gondolatiba is.


"– Arra vársz, hogy behívjalak? – kérdeztem, és néztem, ahogy továbbra is az ajtón kívül áll. – Most jön az a rész, amikor azt mondod, hogy vámpír vagy?
Felnevetett.
– Nem, esküszöm, hogy csak azért fehér a bőröm, mert angol vagyok."

Egy kis kontra:
- Kicsit félrevezető lehet az erotikus jelző. Nem tartozik a mostanában megjelenő minden-fejezetben-szex típusú könyvekhez. Aminek már kifejezetten örültem, de azért egy kicsivel több ágyjelenet sem ártott volna. :)
-  Úgy olvastam volna még tovább, hiányérzetem van.
- Egy-két fordulat hirtelen ért, sőt fel sem fogtam, amíg vissza nem olvastam. *szakítós rész*

Pár tanács:

- Túl sokat pörög az agyad? Szedj fel egy jóképű pasit, és probléma megoldva.
- Hazudtál és nem akarod, hogy kiderüljön? Hazudj még többet!

- Túl sokat ittál? Másnap fájjon a fejed a hülyeségek miatt.
- Egy meztelen pasi van az ágyadban? Ne macskát akarj etetni.
- Unatkozol? Olvass Szakítópróbát! :)

Szereplők:
Mindenki normális, a húszas éveiben járó fiatal, aki buliznak, készülnek az életre és problémákkal küzdenek. Üdítő volt végre, hogy senkinek sem volt nagyobb lelki traumája, így tényleg könnyen megkedvelhetőek.
Bliss már az első mondatoknál elérte azt, ami ritkán sikerül, nem csak szimpatikus volt, hanem megértettem és azonosultam is vele. Szeretem ha a karakterekben megtalálom önmagam. Kissé néha esetlen, vagyis ügyetlen olyan helyzetekben, amikor pedig nagyon nem kellene...
Garrick egy fiktív személy, szóval lehet úgy tökéletes, ahogy a könyvben van, de a való életben nem hiszem, hogy találkozhatunk vele. ;)
Bliss barátai az egyetemről minden pénzüket megérik, sok fejtörést okoztak neki, segítséget,  vigasztalást. A következő idézet a könyvből nagyon jól leírja őket:

"Kelsey az a fajta barát volt, aki bárokba rángat és ostobaságokra próbál rávenni, Cade viszont az a fajta, aki mindig megtalálja a megfelelő szavakat, amit a helyzet megkíván."



Fotó: Matt Tolbert
A szerzőről:
Cora Carmack egy huszonegynehány éves író, aki huszonegynehány évesekről ír. Sok mindennel foglalkozott már életében. Volt unalmas munkája (pl. egy hipermarketben), izgalmas munkája (pl. színházban), stresszes állása (pl. tanárként) és álommunkája (pl. az írás). Imádja a színházat, az utazást és bármit, ami megnevetteti. Szereti a szereplőit a lehető legképtelenebb helyzetekbe hozni, és miközben segít rajtuk, megpróbálja őket összeboronálni valakivel. Hiszen a kétbalkezes embereknek is szükségük van szerelemre… 
Kövessétek a twitteren @CoraCarmack
Látogassatok el a blogjára (http://coracarmack.blogspot.com) hogy elsőként értesülhessetek az újabb kétbalkezes románcokról.
Interjút az írónővel ITT olvashattok.

Kiadás éve: 2013.
Fordító: Lukács Andrea
Eredeti cím: Losing It
Sorozat: Losing It 1. része


A könyvet nagyon szépen köszönöm a kiadónak! :)
olvasd tovább