Félbehagytam (2.) - Shayla Black - Lexi Blake: Rabul ejtett szűz

  Lázas vagyok, nyűgös, kába a sok gyógyszertől, és ilyen hangulatban nem akartam a Holtodiglant újraolvasni, mert arról bizony nagy odafigyeléssel akarok majd posztot írni,... ahhoz meg kelleni fog a jegyzetelés, amihez most nincs lelkierőm. 
  Gondoltam egyet délután és ha már ilyen hangulatba estem, akkor egy laza könyvvel akartam elütni az ébren töltött órákat.

  Nem gondoltam, hogy ilyen hamar elérkezik majd a pillanat, amikor megint azt mondom, hogy ezt a könyvet én félreteszem unalmasabb napokra (ennél is unalmasabbakra). Nincs kedvem olyan történetre fecsérelni a drága időmet, ami nem tetszik, főleg, hogy tudom sokkal jobb könyvek várnak rám. :)

Több keresőszó érkezett a blogra a könyvvel kapcsolatban és csak is ezért döntöttem úgy, hogy írok egy rövid szösszenetet róla.

Tartalom:

Gavin és fivérei, Slade és Dex beleszeret a férfi új titkárnőjébe, a gyönyörű Hannah Craigbe. Az olajvállalat vezetői tudják, időt kell adniuk a lánynak, hogy jobban megismerhesse őket, mielőtt kiválasztja közülük azt, aki elcsábítja.

Egy veszélyes alak zaklatni kezdi a kisvárosi szépséget, és a testvérek összefognak, hogy megvédjék a lányt – elrejtik egy világtól elzárt helyen. És a fiúk képtelenek elfojtani izzó vágyukat… Míg Slade és Dex szívesen megosztoznának Hannah-n, Gavint tragikus múltja elszakítja a testvéreitől, akik remélik, hogy lány nem csupán viszontszereti őket, de talán a fivérük is visszatalál hozzájuk.

Miután legyőzik a lány kezdeti aggodalmait, a három férfi földöntúli gyönyörökben részesíti Hannah-t, rajongásuk feloldja minden gátlását. Ám a boldogságot rettegés váltja fel, amikor a zaklató a lányra talál…

A könyvet félig olvastam el, és nincs lelkierőm tovább folytatni, pedig gyorsan lehet haladni, de majd egy másik nap, addig is muszáj kiírjam magamból:

Olyan elhatározással kezdtem neki a könyvnek, hogy én nem húzom majd azon a szám, hogy három pasi és egy csaj lesz az arány, hiszen az Asztal három főre c. könyvnél (ahol 2:1), még tetszett is a történet, a karakterek. Az arány tényleg nem zavart, a többivel volt bajom. Azok pedig:

a.) Bajom volt a szöveggel. 

Tudjátok olyan érzésem volt, mint amikor nézek egy színdarabot és a színész felolvassa a saját részét, zéró átéléssel, nuku érzelemmel. Na itt is olyan volt, hogy csak nyomják a szöveget érzelmek, meg csak abban nyilvánulnak meg, hogy valaki beszél, beszél, beszél, felkiált, beszél, beszél, beszél, majd morog egyet, vagy beszél, beszél és elsírja magát, a legjobb esetben mérgesen néz.......... Ettől aztán nagyon élvezhető volt...

b.) A karakterek közül a csaj haja színe egyezik az értelmi szintjével is. (Ne tessék megsértődni, de ezt muszáj volt leírnom.) Egyik percben azon siránkozik, hogy lenézik, hogy túl naivnak tartják, vagy gyengének, esetleg túlságosan uralkodnak felette, stb.,...majd pár sorral lejjebb, már szűz létére szétteszi nekik a lábát, az orgazmusnál megkérdezi, hogy az most mi volt, közben ő bizonygatja, hogy felkészült, mert már olvasott(!!!) róla, és tud ezt-azt... Szóval a csaj kicsit személyhasadásos, lehet a végére javul, de nálam már elásta magát.

c.) A történet eléggé unalmas, mert őrülten szeret már az elején mindenki mindenkit magyarázat nélkül. Olyan szürreális volt, túl beállított és túl mű, és néha elég gagyi.

d.) Ami leginkább sántít a történetben, hogy egy zaklatótól akarják megvédeni Hannah-t, közben meg ők is neandervölgyi bunkók módjára viselkednek és elrabolják. Szóval a cím még illik is a történethez.

e.) Gavin, Dex és Slade domináns hímeknek vannak titulálva, de szerintem attól, hogy valakire ezt a címet tűzik, még nem válik azzá. OKÉ, lehet, hogy később tényleg megmutatkozik rajtuk, de eddig inkább csak makacs ragaszkodásnak érzem a részükről. Egyik percben macsók, másikban meg nyáladzó pincsik voltak. 
BDSM részig nem jutottam el, csak az első "édes hármasig", de az se egy nagy szám volt.

Ti mit mondtok? Ilyen lesz végig?

olvasd tovább

Félbehagytam (1.) - J. Kenner: Forró rabság

  Már rengetegszer volt szomorú, dühös, vagy épp gonosz hangvételű piszkozat, amit elkezdtem, de aztán  megírás után persze még sem tettem ki... mondjuk úgy, hogy írás közben tisztázódtak bennem az érzések. Ez a könyv viszont napok óta piszkál, és akkor jött az ötlet, hogy rovatot kellene indítanom, ahol a félbehagyott könyvekkel foglalkoznék.

   Vélemény? Érdekelne titeket ezek a beszámolók? Egyik se lenne nagyon hosszú, hiszen csak az első benyomásokat írnám le a könyv elejéről, vagy amennyit elolvastam... 

   Minden ilyen poszt alatt majd arra a kérdésre kellene válaszolnotok, hogy "Mégis fejezzem be, vagy hagyjam a fenébe"? Ritkán történik meg, hogy nem fejezem be amit elkezdtem, szóval rá lehet majd beszélni a folytatásra. :)

J. Kenner: Forró rabság

Magyarul kiadta: Athenaeum

Megjelent: 2013.

Eredeti cím: Release Me

Sorozat: Start trilógia 1. része

Főszereplők: Damien Stark, Nikki Fairchild

  Az egyik éjjel, amikor nem tudtam aludni, meg igazából dönteni is csak nehezen sikerült, végül erre esett a választás. Hát, nem is olvastam sokáig, pár fejezet után igazából már fel is adtam....

  A Meztelenül c.könyvről a kitörésem gondolom legtöbben olvastátok, ha nem akkor itt a link hozzá. Szóval úgy éreztem, hogy nagyon közel kerültem ahhoz a ponthoz, hogy megint egy hasonló hangvételű  élménybeszámoló szülessen...

  Nem barátkoztam meg a stílussal, és leginkább ez idegesít. Ha állandóan a szöveg vonja el a figyelmem, akkor nem tudom élvezni az abból kibontakozó történetet ugye... Szóval ez már nálam egy nagyon nagy fekete paca az egész elején. Talán megszokom a végére?

 A sablonos történet pedig eléggé elnyomta a különben meg nem olyan rossz felvezetést/kezdést.  

   Sablonos, mert: a milliomos, görög istenszerű pasi, aki persze megkap mindent, amit csak akar... találkozik a csajjal, akit neki rendelt az írónő, mert nem a sors az fix, és máris nagyon akarja... A csaj természetesen valami borzasztó problémát kellett leküzdjön a múltjában, probléma a szülőkkel, meg bla bla bla... és eleinte ellen áll az adoniszunknak, aztán már nem olvastam tovább, de gondolom, hogy mi lesz... Ugye ismerős? Vagy mondjak hasonló példákat?

  Itt szólalt meg a gonosz hangocska, hogy Ma már két teljesen egészséges felnőttről nem is lehet írni romantikus-erotikus könyvet? Most tényleg gonosz vagyok, de ez kavargott egész idő alatt a fejemben és ki kellett írnom. 

  Voltak benne jó beszólások, még mosolyogtam is, meg érdekesnek tűnő karakterek is feltűntek,... de az egészben volt valami zavaró... és nem tudom, hogy csak belefáradtam a sok szemét közül kiválogatni a jókat, vagy csak simán rossz volt a hangulatom???

Ilyen lesz végig? Vagy lesznek benne váratlan fordulatok, amitől szájtátva olvasom? Lesz benne romantika? Igazi érzelmek?

Most jöttök Ti:

Folytassam, vagy hagyjam a fenébe???

olvasd tovább