J. R. Ward: Síron túli szerető

Rhage a Fekete Tőr Testvériség legveszélyesebb vámpírja. Nincs nála keményebb vagy gyorsabb harcos, és telhetetlenebb szerető sem. Kegyetlen átok sújtja, amelyet az Őrző szabott ki rá. Lelke sötét oldalával viaskodik, és ha egyszer alulmarad, az végzetes következményekkel jár… A gyönyörű Mary Luce Rhage védelemre szorul. Már évekkel ezelőtt elvesztette hitét a csodákban, mégis kétségbeesetten küzd annak a férfinak az oldalán, akit szeret. Az örök szerelemért. Az örök életért. Kettejük erotikus szenvedélyéről szól az Éjsötét szerető folytatása, mely az elmúlt évek legnagyobb romantikus bestsellere lett világszerte. 

*  *  *

Újraolvasás indul....

Elkezdtem és ááááááá, ez hihetetlenül jó, még így másodszori olvasás alkalmával is. Szóval csak megszakítottam, hogy egy idézetet másoljak a könyvből, amit most fogtam csak fel, hogy mit is jelent pontosan, Rhage-et még Hollywoodnak is szokták hívni, nem értem, hogy ez a poént miért nem tűnt fel amikor először vettem a kezembe. :D

"- Hová mennek az emberek, ha randizni akarnak?

Honnan a fenéből kellene tudnia? Ám ekkor eszébe jutott, hogy egyszer Mary mesélt egy kolléganőjéről, aki egy férfival találkozott a... hogy is hívták a helyet?

- Legyen a TGI Friday's - mondta. - Van egy a Lucas téren.

- Rendben. Mondd meg neki, hogy ma este nyolc órakor odamegyek!

- És milyen nevet mondjak?

- Legyen mondjuk... Hal. Hal. E. Wood." 

Pá pá,...vigyorogva megyek tovább falni a lapokat...:)

Pár órával később...

A végére értem, OK, most kicsit le vagyok döbbenve, vége van, és ha nem tudnám, hogy a következő részekben nem találkozom velük újra, akkor most azonnal az elejétől kezdeném az olvasást.

Nem emlékeztem már arra, hogy a könyvben ennyi szenvedés volt. Szenvedett Rhage a szörny miatt, szenvedett Mary a betegsége miatt, és boldog voltam, amikor megtalálták egymást. Minden rossz pillanatra meg volt a jó, ami visszahozott az életbe pár döbbenetes sor után. Mint a jin és jang. :)

Érdekes, hogy attól függetlenül, hogy tudtam a vége nem lesz más csak is happy end, nekem sokszor elszorult a torkom, amikor Mary betegségéről volt szó.

Zsadist és Bella története jól fel lett vezetve, mindenképpen azt ajánlom, hogy sorban érdemes olvasni sorozatot. kapcsolódnak egymáshoz a történetek.

A legjobb részek: 

- amikor Raghe bevallja, hogy szerelmes
- amikor Mary véletlenül kikottyantja, hogy szerelmes és az a legjobb, hogy egy veszekedés közepén, ó azok a szerelmes vallomások a kedvenceim
- minden jelenet ahol egymást imádják, igen igen aki nem szereti az ilyen irulós pirulós jeleneteket, az ne Ward-ot olvasson
- az utolsó fejezet, pedig vitte a pálmát

A legrosszabb rész: - NEM létezik! :)

Imádtam, mert tudtam velük nevetni, kuncogni és vigyorogni, mert amikor szomorú volt, a szívem majd meg hasadt értük és velük, és mert végén sokkos állapotban voltam, és úgy éreztem, hogy szeretem őket. És ennyi szóismétlés, de nem érdekel, mert SZERETEM és kész. :D

Kiadó: Ulpius-ház
Kiadás éve: 2009.