E L James: Szürke ötven árnyalata

, by Kristina


   Tudom, tudom, hogy nem illik "csúnya" szót használni, meg ehhez hasonló baromságok, de ez nem egy rendhagyó poszt lesz, szóval aki nem bírja az ilyesmit, az ne is olvassa tovább, de ha belegondolok, akkor az a személy a könyvet se olvassa el. 

   
Kényelmesen elhelyezkedtem. Ti is? Ma meginterjúvolom magam. (Nem kell félni, papírom van róla, hogy normális az elmém, még ha néha számomra is hihetetlen.) 
   Na, de kezdődjék a Kristina Show, mai vendégem a Szürke ötven árnyalata és Én.
Saját és friss vélemény "A" Szürkéről. :) Egyedi tálalással, színes és szókimondó körítéssel: 


Miért döntöttél úgy több hónapnyi halogatás után, hogy mégis elolvasod a Szürke trilógiát?

   A sok hülye reklám miatt először, mert már a csapból is ez folyt a magyar oldalakon. Pár hónapja én is abba a hibába estem, hogy még el sem olvastam, de mások értékeléseit nézegetve kezdtem leszólni a könyvet. 
  Pár napja, pedig a környezetem hatására kezdtem "normálisan" gondolkozni. 
Egy: tudom, hogy nem szabad hinni a reklámoknak, a legtöbbje csak káprázat, hazugság.
Kettő: rájöttem, hogy jártam már úgy, hogy egy nagyon kedvelt sorozatot, írónőt én személyesen nem kedvelek, míg a tömeg számomra érthetetlen módon imádja (neveket címeket nem említek testi épségem miatt, szóval Magnolia psszt!) 
Három: pár személy akiket kedvelek a magyar bloggervilágban és megbízom az ízlésében molyon azt mondta, hogy ez a sorozat nem olyan rossz. (Így utólag szerintem igazuk van.)
Négy: A fordítás is olykor nagyon nagy hangsúllyal van arra, hogy egy bizonyos könyv karaktereit mennyire ismerjük meg, a hangulat mennyire jön át, a szavak/kifejezések mennyire illenek bele a(z adott) könyvben játszódó korra. A fordítói bakik miatt eleve kizártam a magyar fordítást. Szerbül olvastam, és néha néha belekukkantottam az eredeti angolba.
Öt: Itt a környezetemben, EGY rossz véleményt sem hallottam, mindenki meg volt döbbenve, hogy mi a franc van velem, miért ellenkezek ennyire, amikor többen is kölcsön akarták adni. Nem mondom, hogy a nagy irodalmárok nem szólták le a könyvet, na de ki bassza meg, különben sem azoknak íródott. (Bocs, a kirohanásért.) Ha nagyon keresek, olyan embereket akiknek nem tetszett, persze, hogy találok itt is, de hát nem tetszhet mindenkinek.

Mi a véleményed az új divatról, hogy  egy olyan könyvet, amit csak azért mert más, amit különben sem olvasnának el sokan, de a reklám miatt rohannak érte, most  fikázzák, lenézik, ócsárolják, csak a hibákat keresik benne?

   Basszus a XXI. század a  könyvrasszizmus (hirtelen ez jutott eszembe, valakinek esetleg jobb megfogalmazás?) kora lesz. Remélem, hogy lesz valahol egy szürke felvonulás. :D OK, viccet félre téve. 
   Hülyeség, mert már a színházakban is káromkodik az ember, néha pucér, és akkor mi van? Legyünk már egy kicsit nyíltak, nem minden fekete és fehér. NEM, most a SZÜRKE hódít. ;)
   Ilyenkor eszembe jut, hogy azok az emberek, akik bármilyen ok miatt lenézik a másikat önzőek, mert csak saját magukra gondolnak. Nem lehet elfogadni, hogy azon kívül, amit Ők tartanak jónak, van más is ami jó, amit más tart jónak? 
    Az jutott eszembe, hogy ez is egy olyan, mint általában a híres embereknél, a hibákat keresik bennük, mondjuk az embereknél azért, mert így bebizonyítják maguknak, hogy a sztárok is "halandóak, egyszerűek" (mert az ember akkor ember, amikor hibázik). A könyvnél meg talán csak azt akarják bebizonyítani, hogy ez a könyv is van annyira átlagos, vagy egy másik is kevésbé ismert kedvenc van annyira jó, mint ez. Jó időben, jó helyen. Ez a mottóm. 
Portland

Twilight?
   Ugh, most komolyan? Muszáj ezt kérdezned? 
   NEM, ez nem Twilight. Talán pár oldalon, pár mondat erejéig apró hasonlóságokat találhatsz, végül is ez egy fanfic volt, de kész, ennyi. Még a történet sem hasonlít. Izgalmasabb, nekem legalább is pörgősebb, és ami érdekes, az hogy meglepő. Nem a szexjelenet, azok nem igazán leptek meg, elvégre erotikus könyv kategóriába tartozik, ami meg gyakori a kívánság listámon.

Szex, erotika? 
Hell a yeah! :D Most mi van abban rossz? :) Nem ritka és nem is meglepő egy könyvben szexről olvasni. Susan Elizabeth Phillips, Nalini Singh, Kenyon, és még ezer másik író is részletesen leírja, Ward és Maya Banks sem szűkölködik a szaftos és néha meglepő jelenetek leírásában, na és akkor? Nekem tetszik, most akkor a pokolba kerülök? Nem, ez ősi, mint az emberiség, akit meg nem foglalkoztatja, az vagy hazudik még önmagának is, vagy nagyon rossz tapasztalata volt. 
A legérdekesebb az, hogy az első csókjelenet annyira nem várt időben történt, hogy szó szerint elállt a lélegzetem. Ez ritka, ezt legtöbbet Nalini írása hozza ki belőlem. :)

Karakterek? Ana és Christian? 
   Amikor elkezdtem a könyvet, nagyon elborzadtam, mert Ana nagyon idegesített az első pár fejezetben. Simán azt mondtam, hogy elmehasadásban szenved, de talán ez csak addig volt, amíg levedlette magáról TwilightBella tulajdonságait. Idegesített az önmagában és önmagával vitatott párbeszéde. Egy szinten ezt a könyv végére megértettem, mert egy átlagos alig tapasztalt 21 éves, naná, hogy kibukna ilyen dolgokon, csak fura volt megszokni, hogy így fejezi ki az írónő, hogy viaskodik Ana az érzései ellen. Gerincet növesztett a csaj, és még én is meglepődtem néha a beszólásain, a tettein.

   Christian  hosszú és gyönyörű ujjai is őrjöngésre késztettek, de vagy én nem figyeltem már rá, vagy a könyv felétől már tényleg nem emlegette annyit. (Vagy csak a fordító is ráunt. :D) 
Nekem tetszett a karaktere, valamiért vonzott a sötétsége, a jóképűsége és az, hogy meg kell gyógyítani, hogy talán megváltozik.

Valamit, amit még szeretnél elmondani?
   Oké, nem tökéletes senki, Drágám még Te sem. Mindenki a saját szemével lát, mások vagyunk,  és az-ég-áldjon-meg különbözünk. Mindenkinek joga van elmondani a véleményét, én is ezt teszem. :)
   Az volt a fura, hogy mennyi minden történt a könyvben, sajnos már kezdtem hozzászokni, hogy egy egy nagy csattanó és már vége is a könyvnek, nem tudom, nekem a szürke meglepetés volt, mert fokozott volt, és több minden történt, mint ami általában egy erotikus romantikus könyvre jellemző. Nagyon meglepődtem, hogy milyen hosszúra sikeredett.
   Szerintem van tehetsége a fantáziához James-nek, és ne felejtsük el, hogy első regényhez képest elég tűrhető, persze van mit fejlődni, de valahonnan el kell kezdeni.
    Ez egy könyv, ami szórakoztatás céljából íródott, ne keressük benne a valóságot, egyszerűen ha tetszik adjuk át magunkat a képzeletnek, ha meg nem bírjuk dobjuk a francba és olvassuk, amit különben is szoktunk. Engem kikapcsolt, és a folytatás még jobban tetszett, amiről szintén hamarosan beszámolok nektek. :)

Amikor két hasonló ember összeül megvitatni egy könyvet, abból érdekes dolgok sülnek ki. Íme egy kis csevegés Magnolia és közöttem:
Magnolia: Mi a véleményed a történetről, mennyiben hasonlít a többi általad olvasott erotikus meséhez?
Kristine: Van története, nem csak arról szól, hogy találkoznak, szexelnek, happy end és kész.
Ami kifejezetten tetszik, hogy nem éreztem, hogy ezt már olvastam volna valahol. Tudod az az érzés, hogy a cselekmény egy koppintás. És ezen meglepődtem. Nem tudtam előre, hogy mi fog történni, és a legvége nekem egy sokk volt, egyáltalán nem számítottam ilyen befejezésre.
Lehetetlen azt mondani, hogy egyikre sem hasonlít mert mindegyiknek van egy közös alapja.
Vannak kedvenc részeim, és azokat szinte állandóan vigyorogva olvastam. Ezek az email-ek, amiket küldözgetnek egymásnak. Emlékszel Nora Roberts A boldogság virágaiban, amikor Jack és Emma is így játszanak egymással? Nos ebben a sorozatban sokkal több az ilyen rész.
Ami az email-ekkel még kapcsolatos, nos ez is meglepő, de Ana olyan, mint én ezen a téren. Sokkal nyíltabb így, szókimondóbb, sokkal inkább önmaga, mint négyszemközt, személyes beszélgetésekkor.
   Szóval a történet arról szól, hogy van egy domináns pasi, akinek eddig nem volt normális kapcsolata és nem is akar ilyet. A csaj orra alá dugja a titoktartásról szóló szerződést, meg még egy szerződés is kap nagy figyelmet a könyvben, de az nagy spoiler lenne, szóval nem mesélek róla. A lényeg, hogy a csajt a saját szexrabszolgájának, alárendeltjének szeretné, teljes hatalmat felette. A pasi multimilliárdos, a csaj pedig középosztálybeli, itt ezek a dolgok miatt lesznek majd cirkuszok, de szerintem normális, én sem vagyok az a típus, aki elvárja, hogy mindent a pasi fizessen. Sőt, engem is ugyan így kiakasztana, talán ezért is értem meg jobban a csajt. 
   Egy szoba is kap nagyobb szerepet, mint V könyvében, az FTT-ben, a történet persze különbözik, de a lényege a szobának ugyan az, a fájdalom és az élvezet keveréke. -.-
Magnolia: Mekkora az erotika faktora a történetnek?
Kristine: Jujj, ez a kérdés tetszik, de nem merek válaszolni. :D
Magnolia: Annyira magas? *mégis mi a fenét csinálnak ezek- gondolkodik hangosan*
Kristine: Nem, nem magasabb, mint Banks Édes megadás c. könyvében. Csak nehéz megfogalmaznom. Engem inkább néhány kifejezés hozott zavarba. -.- 
Magnolia: A szavak hatalma. De most komolyan, így olvasatlanul is annak, akinek baja van a szürkével, kezébe adnám Banks Sweet sorozatának 4. részét. Ahhoz mit szólna? Belehalna a pirulásba.
Kristine: Ha már itt tartunk a mamipornó elnevezés ANNYIRA zavar. Mi ez a hülyeség?
Talán még ez a domináns dolog jellemző lehet Banks Sweet sorozatáéhoz. Ott is ilyen pasik szerepelnek többé kevésbé.
Szóval semmivel sem rosszabb, mint Banks, Ward, Nicole Jordan, vagy Lora Leigh.

Értékelésem: 5/4

10 comments:

DhesiX said...

Ez a saját magad meginterjúztatása nem is akkora marhaság :D És minden szóval egyet értek (kivéve, hogy a 2. rész jobb volt) :) Az a mami pornós hülyeség engem is zavar, de a jelek szerint jó PR :D

Kristina said...

Az interjú ötlet abból jött, hogy Ana sokat beszél magával. Így még illik is a poszt a könyvhöz. :D
A PR nagyon jó, ha egyszer szükségem lesz rá, biztosan megkeresem az illetőt. :D
Szerintem a második nekem azért tetszett jobban, mert én különben is az a típus vagyok, aki imádja az ilyen könyveket. :D

Annie said...

Klassz kis interjú. :)

Nekem tetszett az első könyv, nagyon-nagyon! (Egy klipet is csináltam róla, a blogomon megtalálható)
Tüzes kis olvasmány ez A szürke ötven árnyalata, alaposan felpiszkálta a fantáziámat. Őszintén, sokszor alig vártam, hogy hazajöjjön a párom, és kikötözzem egy kis játszadozáshoz. ;D

Ancsi said...

Hát, engem is megtalált a könyv.
Mondjuk én végül csak-megvettem, mert hát csak jobb hátradőlve olvasni az ágyban/fotelban, mint gép előtt - ami előtt így is brutál sokat töltök - ahhoz meg megint nincs türelmem, hogy angolul olvassam végig ("irigykedek" is a szerb tudásodra, tök jó, hogy így ki tudtad kerülni a magyar fordítást). Pedig a második könyv harmadát elolvastam angolul, és bele-belelapoztam a harmadikba is. Viszont a magyar fordító nagyon mélyre süllyedjen el szégyenében, én rajongói fordításként sem mertem volna kiállni azzal, amivel ő. A szerkesztésről, a benne maradt irritáló mennyiségű alapvető helyesírási, nyelvtani hibáról talán jobb is, ha nem beszélünk.

Na, de akkor a történetről. Nyilván én is azért kezdtem bele, mert hallottam, hogy Alkonyat fanficnek indult, de aztán elég zavaró is volt beleképzelnem az Alkonyat-szereplőket ebbe a közegbe, nekem így különálló történetként sokkal jobban megállja a helyét. Sőt.

Ami engem illet, nem olvastam ezelőtt kifejezetten sok erotikus (pláne ennyire hangsúlyosan erotikus) könyvet, így az elején meglepett a részletesség, amellyel elénk tárul a történet, viszont sokakkal ellentétben én majdnem kezdettől bírtam Anát. Oké, Bella bénázása ráragadt az elején a fanfic miatt, de kifejezetten tetszett, hogy _azt_ a szerződést nem írta alá. Hogy ki mert állni az igazáért és hogy végig meg meri mondani, mit gondol. Nagyon tetszik, hogy milyen nyitott, kíváncsi, bevállalós. (ahhoz képest, meg pláne, ahonnan a történet indul)

Az első kötet vége viszont nem tetszik. Kifejezetten nem. De mindegy, mert értem, hogy az lendíti tovább a történetet.
A második kötettel pedig az van, hogy valami brutális mennyiségű történés van benne, alig több, mint egy hét alatt talán. Pedig tetszik, meg minden, de szét lehetett volna húzni. Na, persze, de ez mese, ott pedig minden lehet. És itt a másik fontos pontja ennek a sztorinak, hogy MESE. Naaagy-nagy (harsogó :) nagybetűkkel. Mert a lehető legkevésbé sem életszerű, hiába van hétköznapi környezetbe ágyazva. Ettől meg persze vegyes érzéseim vannak, de aztán mindig meggyőzöm magam, hogy ha jó elmerülni a világában, hol érdekel, hogy nem életszerű. Attól még szerethető.

Mondjuk én még a harmadik részt nem olvastam (a belelapozgatásoktól eltekintve), de tartok tőle, hogy hamarosan előrendelem azt is...
Az meg, hogy ki hogy nevezi, ki mit ír róla nagyon hidegen hagy (ne érts félre Kristina, a Te beszámolóidat szívesen olvasom!!, csak Hozzád hasonlóan olvastam én is annyi mindent róla). Persze tudomásul kell venni, hogy ez nem szépirodalom, de ponyvának meg jó. :)

Kristina said...

Annie: Köszönöm! :) Most, hogy elolvastam a trilógiát szerintem a könyvek egyre jobbak és jobbak. 3 hete nem találkoztam a párommal, szóval majd még kiderül, hogy Én mit lopok a könyvből. :D

Ancsi: Ennek a bizonyos szerb fordításnak különösen örülök, mert nagyon sok olyan szerb kifejezés van, ami a magyarból hiányzik, de ugyan akkor még élvezetesebbé tették a könyvet.
Most kezdtem írni a bejegyzéseket a 2. és 3. részről, de sajnos ezen a héten nagyon kevés időm volt, meg holnap utazok haza, ezért majd csak pár nap múlva készül el a végleges beszámolóm. Az igazat megvallva újra szeretném olvasni a könyveket.
Az első vége nekem először döbbenet volt, de így a trilógia végére érve szerintem ezt így kellett befejezni. Ez lesz a kulcsa a legnagyobb alakulásnak. Szerintem. :)
Ami a Bella bénázást illeti szerintem az csak az elejére jellemző, szerintem nagyon is ügyes csaj lett belőle, amikor levetkőzte magáról "Bella" tulajdonságokat. Nagyon megkedveltem a csajt. De erről is majd bővebben a beszámolómban. :)
A brutális mennyiségű történet volt az ami miatt tátott szájjal olvastam a 2. részt, de erről is majd bővebben pár nap múlva a posztban. :D
A harmadik részben is van történés, de kevesebb mennyiségben, és sokkal inkább érzelmi szinten. De igen, majd erről is a megfelelő bejegyzésnél. :D Ötletem van írni, és imádom az olyan könyveket, amelyek ihletet adnak, hogy kiírjam magamból. :)
Megértelek én is téged, szó sincs szépirodalomról, még szerencse, az nem tud ennyire kikapcsolni, meg ... :D
Én imádtam a karaktereket, a történetet, a bonyodalmakat. Volt ami nem tetszett, de tisztelem az írónőben a fantáziát, és hamarosan hozok egy vele készült interjút is. :)

Ancsi said...

Oké-oké :)
Amúgy nem akartalak sürgetni, bocs, ha úgy tűnt, csak lecsaptam a bejegyzésre, bele sem gondoltam, hogy ez csak az első rész még :)

Valaki meg csinálhatna egy jó Árnyalat-blogot, mert félek, én leszek az, de arra meg nem lenne elég időm. :/ (Most is két HG cikk van félretéve, ami nem fér bele a napomba..) Úgyhogy várom majd az interjút is - de azt is türelmesen, ahogy időd adódik !! :)

Az első végét amúgy én is értem, hogy így "kellett" befejezni, hogy az a lépés a kulcsa a kapcsolat alakulásának, de ott és akkor nem tetszett.

Kristina said...

Neeem, dehogy értettem sürgetésnek. :D

Épp ma gondolkoztam róla, hogy nagyon szívesen készítenék egyet, de sajnos februárban az utolsó egyetemi évem mellett még munkába is fogok állni, és szinte olvasni sem lesz időm, nem hogy a hírek után kutatni. Amit nagyon sajnálok, mert tényleg szívesen tenném. Ha meggondolod magad, akkor segítségre tőlem számíthatsz biztosan. Egyedül nem bírnám én sem.

A végéről, meg annyit, hogy engem ritkán döbbent meg ennyire könyv vége. Mondjuk így jártam a Futótűzzel is. :D Szerencsére inkább kivárom az összes rész megjelenését és csak utána kezdem a könyveket olvasni. :)))

Ancsi said...
This comment has been removed by the author.
Ancsi said...

Na, ez az utolsó megjegyzés az első könyv végére vagy az utolsóra vonatkozott??

Kristina said...

Az első végére értettem. :) A második vége nyugisabb, de persze az is piszkálta a fantáziám. :D