J. D. Robb: Halhatatlan a halálban

                                                                   Fülszöveg:
Amikor a technika képes megteremteni a szépséget és a fiatalságot, a szenvedély és a kapzsiság le tudja rombolni… 
Ő volt a legkeresettebb nő a világon. Egy topmodell, akit semmi sem állíthatott meg, ha meg akarta szerezni, amire szemet vetett – még akkor sem, ha egy másik nő barátjára vetett szemet. És most holtan hever egy brutális gyilkosság áldozataként. Eve Dallas rendőr hadnagy egész élettapasztalatát latba vetve nyomoz az ügyben, amikor a gyanú hirtelen a legjobb barátnőjére terelődik, aki a harmadik személy szerepét játssza a végzetes szerelmi háromszögben. Eve rádöbben, hogy a csillogó álarc mögött a divat világa megszállottan hajszolja a szépséget és a hírnevet. És ha valaki lekerül a kifutóról, azt kíméletlenül beszippantja a New York-i alvilág, ahol droggal minden problémát meg lehet oldani – de semmi sincs ingyen…

    Kezdeném talán azzal, hogy elárulom én kiknek ajánlom ezt az egész sorozatot, mert ha valaki még nem olvasta, akkor az első résszel kell kezdeni, nincs mese, és utána garantálom, hogy a többi rész is az olvasási listára kerül.

    Ajánlom azoknak, akik szeretik a krimit, egy csipetnyi romantikával megfűszerezve, a humort, méghozzá a szarkasztikus félét, nekem a kedvencem, ooh azok a párbeszédek, na de visszatérve a lényegre, ajánlom még azoknak akik szeretik a visszatérő szereplőket. Nálam ez mind pipa, szóval a könyv kedvenc lett.

    Tőlem lassan már tényleg csak olyan posztokat várhat az olvasó, amiben nem győzöm sorolni, hogy ezt olvasni kellene, meg, hogy OMG ez mennyire jó volt, de ide  társul még az a kijelentésem is, hogy régen nevettem, vagy vigyorogtam végig egy könyvet. Nem viccen kívül, nekem tényleg arcizmaim sínylették meg a legjobban, még most zsibbadtak a sok és széles vigyortól. 
    A legjobb, hogy egy sorozat 3. része. Az elsőt már kipipáltam, akkor azt mondták, hogy lesznek még jobbak is, mert ugye attól is el voltam ájulva. Na de EZ mindent visz. Szóval igen kedvenc lett. De azt nem kell elárulni senkinek sem, hogy a második rész kimaradt, de ígérem, hogy pótolom a hiányosságom...
    Az okok a következők:

Matt Bomer (Roarke)

    -A történetről végül is a fülszöveg elárulja lényeget. Gyilkosság, sőt nem csak egy, majd a drogok is színre lépnek. A kiszámíthatatlanság. A történet röviden és tömören, hihetetlen, mert vagy vak voltam, vagy csak nem figyeltem a részletekre, de szinte az utolsó oldalakig nem tudtam, hogy ki a tettes. Nos sikeres pofára esés volt, nem igazán lennék jó nyomozó. Na de kérem szépen nyújtsa fel a kezét, aki tudta, hogy ki az? 

Most megnyugodtam, mert senkit sem látok nyújtózkodni... :)
    - A szereplők a régiek és újak egyaránt szerethetőek, és azt adták, amit vártam. Fejlődés? Igen, mert nem csak vannak, hanem élnek is. A karakterek is tipikus emberek,  akik hibáznak, akik tanulnak, gondolkodnak, szeretnek, és gondoskodást igényélnek. Eve és Roarke kapcsolatba egyre jobban alakul, és mélyül. Na meg azok az izzó oldalak, khm, :) Szóval igen, én azért aggatnék rá egy kisebb erotika címkét is, ami nekem tetszik benne, és neked?

Sohia Bush (Delia)

    - A szereplők közül a kedvenceim ebben a részben Eve, és az álompasi Roarke, valamint számomra egy új karakter (aki a második részben szerepelt először, de nekem ugye új) azaz Delia Peabody. 

Keira Knightley (Eve)

Delia és Eve, nos sok felhötlen pillanatot okozott nekem, istenem azok a párbeszédek, ugye nem csak nekem tetszettek?
Roarke és Eve. Ők egy egész. És őket nem lehet, nem szeretni! Nagyon várom, hogy mi történik velük a következő részben. Ki tart velem?
A szereplőkről nem szeretnék semmit se írni bővebben, hiszen Magnolia blogján rengeteg extra dologról olvashattok róluk, és az egész sorozatról. A képeket tőle vettem kölcsön, mert abszolút egyet értek az elképzeléseivel, és most itt KÖSZÖNÖM neki, ismét, hogy ajánlotta a sorozatot! :)

Értékelésem:

Kiadó: Gold book

Kadás éve: 2001.