Maggie Stiefvater: Forever - Örökké

    Őszintén már napok óta azzal szenvedek, hogy végre összeírjak legalább pár sort erről a könyvről, de nem az a baj, hogy nincs mit mesélnem, épp ellenkezőleg túl sok van, és általában mindig azzal kezdem, hogy milyen a vége a könyvnek, mert az volt a legmegdöbbentőbb része az egész sorozatnak, de ugye bár nem árt egy kis rendszer és kezdjük az elején…

    Nem tudom, hogy melyik a legjobb rész, de nem is lehet egyiket sem kiemelni igazán, mindegyik kötetnek, van különlegessége, az első talán a Sam és Grace párosa miatt, a középső mind a négyük miatt (Sam, Cole, Grace, Isabel), az utolsó pedig Cole és Isabel miatt.

     Ebben a részben elérkeztünk a tavaszhoz, a hőmérséklet már nem annyira ingadozó, de ebben a részben is vannak farkasok, akik nem stabilizálódtak és változnak rendszertelenül, szerencsére, mert így sokkal, de sokkal közelebbi kapcsolatba kerülünk a farkasokhoz, mint eddig bármikor. 

    Persze Cole az első és nagy kedvencem, akit nem hagyhatok ki. Imádom a karakterét, tudom, hogy problémás volt, de ő tényleg fejődött, megmutatta, hogy képes a változásra, a jobbá válásra, és örök szerelmem marad *a barátomnak el ne árulja senki*. Cole szarkasztikus, és őszinte, és azok a beszólások megdobbantották a szívem, akármilyen komoly volt is a helyzet Isabellel mindig mosolyt csaltak az arcomra. Isabel és ő szerintem nagyon összeillő páros, és voltak pillanatok, amikor megtéptem volna nagyooon szívesen mind a kettőjüket, és az írónőt a könyv vége óta még mindig tépkedem, de hát nem lehet minden tökéletes...

 "[Isabel]Cole megcsókolt. Meg kellett volna állítanom, hogy maradjunk csendben, de akartam. Nem mozdultam a fal mellől, csak hagytam,hogy megcsókoljon, aztán újból megcsókoljon. Olyan csók volt, ami után sokára tér magához az ember. Megnézhetjük az összes csókunkat az első pillanattól fogva, hogy először találkoztunk, mikroszkóp alá te-hetjük őket, és elég biztos vagyok abban, hogy mit látnánk. Még egy szakértő sem venne észre sok mindent az elsőn, de a következővel elkezdődött valami – számfeletti, könnyedén elpusztítható –, aztán több és még több, míg végül elérünk ehhez, amit még a gyakorlatlan szem is észrevesz. Annak bizonyítéka volt ez a csók, hogy valószínűleg sosem gyógyulunk ki egymásból, de talán meg tudjuk akadályozni, hogy belehaljunk."

   Huhh nagyon sok jelenet volt, hogy elszorult  torkom, vagy csak simán nem voltam már semmilyen reakcióra képes, de a bensőm mosolygott. Nem tudom, remélem, hogy nem hangzik annyira hülyén, mint most nekem, de tényleg volt ilyen, hogy Cole és Isabel beszólogattak egymásnak, és vicces volt, olyan tejóég ez tényleg az volt, de a szám nem húzodott mosolyra, viszont éreztem, hogy jó kedvem lett, újraolvasásnál már nevetni is képes leszek, most túl gyorsan olvastam, hogy megtudjam mi a vége.

       "– Nagyon mensch vagy – felelte.

       – Fogalmam sincs, az mit jelent.

       – Nekem sincs. Sam mondta nemrég. Tetszett a hangzása.

       Kábé ennyit kellett tudni Cole-ról az adott pillanatban. Látott valamit, amit nem egészen  értett, tetszett neki, és a magáévá tette."

   

  Idézetet rengeteget szerettem volna kimásolni, de spoilermenteseket nem sokat találtam, inkább azt mondom, hogy ezt el kell olvasni. Egy esélyt mindenképpen megérdemel az egész sorozat, nem hiszem, hogy nálam jobban bárki is meglepődött azon, hogy mennyire élveztem az olvasást. Az az érzés felbecsülhetetlen, amikor belezuhanok a könyv világába és a karakterekkel együtt érzek és élek. Örülök, hogy úgy kezdtem neki a sorozatnak, hogy nem számítottam semmire, egyszerűen átadtam magam neki.

    Sokkal több minden történik benne, egyaránt sokkoló részek, izgalmak, és a szerelem. nagyon tetszik, az hogy több szempontból ismerjük a történetet, ki-ki hogyan látja, talán pontosan ez miatt tetszik, mert én is azonosulni tudtam egy-egy karakterrel. Sok belső monológ volt, több tájleírás, kevesebb párbeszéd, viszont izgalmasabb, érdekesebb. 

    A vége, nos nincs a könyvnek vége, komolyan csak én érzem így? Mert szinte minden a képzeletemre lett bízva, és, hogy én azt mennyire, de mennyire utálom. Persze pár dolog le lett zárva, gondolok most a Sam és Grace párosra, meg a farkasokra, na de hol van Isabel és Cole? Vagy csak én siklottam el felette? Valaki segítsen már!

   Egyvalamit elárulok, Sam és Grace miatt nem kell aggódni, szép dolog a szerelem. :)

Értékelésem: 5/5

Kiadó: Könyvmolyképző

Kiadás éve: 2011.