Nalini Singh: Szabadulás

Tartalom:

Ashaya Aleine a látszat szerint a tökéletes mentál: rideg, érzéketlen és gyakorlatias. Ő a tudós, aki az egész mentál népet rabszolgasorba döntő implantátumot készíti. Valójában azonban elkeseredetten küzd, hogy megmentse a fiát, és szabaduljon a Mentál Tanács befolyása alól. De hiába menekül: nem biztonságba kerül, hanem egyenesen a halálos alakváltó mesterlövész karjaiba fut. Dorian Christensen húgát egy mentál gyilkos ölte meg. A DarkRiver őrszem nem tud ugyan leopárd alakot ölteni, de a vadállat benne él, és bosszúra szomjazik. Most mégis védelmeznie kell Ashayát és fiát. Dorian soha nem gondolta volna, hogy mentál iránt a gyűlöleten kívül mást is érezhet, de a szenvedély sokszor átírja a játékszabályokat.

   Lássuk csak,... ha a blogom olvasója vagy és hiszel abban, hogy jó könyveket ajánlok, ha eléggé hasonló ízlésünk, de még nem olvastál Nalini Singht-től semmit (vagy ha az egyik sorozatát már igen, de a másikat még nem), akkor, nos AKKOR eddig nagyon nagy mulasztás terhe alatt élted mindennapjaidat. Vagyis kérlek szépen kedves olvasom pótold be és OLVASS NALINIT! :)

   Nalinit könyveit legtöbbet bambán vigyorogva, vagy álmodozva olvasom, főleg az utóbbi időben, és elfogult vagyok, NAGYON elfogult.

A miértre nagyon egyszerű a válasz:

   Amivel az írónő megfogott engem az elsősorban a stílusa, majd azzal, hogy a történetei soha sem egyszerűek. Akció, krimi, romantika, tökéletesen felépített világok, erotika, és sok-sok érzelemmel találtam szembe magam a lapokon.

   Zseniális megoldásokkal rukkol elő, váratlan fordulatokkal és még ha egy sorozatról is van szó, a legérdekesebb, hogy nem esik abba a hibába, hogy ismételje önmagát. Mindig kitalál valami újat, néha hajmeresztőt, sőt ebben a könyvben a frászt is rám hozta, lényegtelen volt, hogy tudtam mi lesz a vége, vagyis, hogy mi kellett volna, hogy legyen... ;)

Figyelmeztetlek: Nem vagy biztonságban olvasás közben az érzelmektől. Nagyon ragadósak, de főleg a rajongás a hímek iránt. Miau!  :D

   Pár hete újraolvastam a sorozatot, mert lelkileg már hiányzott Nalini (tőle nincs jobb lelki gyógyszer, nekem elhiheted) és rájöttem, hogy sokkal, de sokkal több mindent meg tudok érteni újraolvasáskor, mert nem vakít el az, hogy gyorsan a végére járjak, vagy hogy a szerelmi játszadozáson kívül is lássam a dolgokat. Élvezni tudtam a falka életét, a párválasztási rituálékat, a sok csipkelődést, de leginkább a sok-sok szerelmet.

  Sorozat, és a részek között van átívelő szál is, tehát nem csak az időrend miatt fontos egymás után olvasni őket, mondom én, aki pár részt kihagyott és Hawke könyvét már elolvasta. DE pont ezért mondom, hogy Ti legalább tartsátok be,… mert később rájöttem én is, hogy elég sok mindennel nem voltam akkor tisztában, habár a Sienna- Hawke macska egér játéka, vagyis pontosabban farkas-mentál játéka elvonta a figyelmem, de később bambulhattam ki a fejemből, hogy ööö ez, meg az miért is volt?

  Ahogyan már említettem a részek különböznek egymástól, legalább is én máshogy élem át őket. Ez a rész sok (inkább rengeteg) váratlan dolgot tartalmaz, érzelmi szinten pedig változékony, de ugyan úgy, mint az eddigiek, magába szippant és boldog leszel tőle, csak ezért mert olvashatod. :) Sok a játszadozás Dorian és Ashaya között, óóó igen azok a csipkelődések :), valamint a falka tagjai között a szeretet kinyilvánulása. Imádtam Mercy és Dorian jeleneteit!

"- Azt mondtam, lassan - szólt a nő.

Dorian elmosolyodott.

- Hoppá. "

  Doriant a sorozat részei során láttuk a lelki sérülései miatt rossz passzban, majd visszatérni az életbe, de természetesen ez a rész lesz számára az igazi áttörés. Makacs, öntelt, és borzasztóan birtokló jellem, de azt hiszem őt leginkább ezzel a részlettel tudom bemutatni:

"Ashaya alig hitt a szemének, amikor látta, hogyan mozog a férfi. Minden rezdülése sima és könnyed volt.

Tízszer gyorsabban felért a fa tetejére, mint ő, és ezerszer kecsesebben. Ha a nő eddig nem lett volna biztos abban, hogy kivel áll szemben, a látottak alapján minden kétsége elszállt volna.

- Alakváltó - suttogta, amikor Dorian leugrott. - Macska.

A férfi felvonta a szemöldökét. A szeme olyan tökéletesen kék volt, hogy Ashaya még a sötétben is kételkedett abban, hogy ilyen valóban létezhet.

- Miau."

  Ashayától féltem, mert nem tudtam igazán elképzelni, hogy milyen lesz, pontosabban, hogy hogyan lesz ő a tökéletes jelölt Dorian számára. Én lökött, hiszen már jobban kellene bíznom Naliniben, mert tényleg a tökéletes párokat hozza össze a könyveiben. Szóval ezzel csak annyit akartam mondani, hogy Shaya is a kedvenc karaktereim között találja magát. :)

És végül egy idézet, amin érdemes elgondolkodni:

"Amikor annyira vágysz valamire, hogy az már fáj - kezdte halkan magyarázni -, de tudod, hogy nem kaphatod meg, ezért jó mélyre elásod magadban a vágyat, és meggyőzöd magad, hogy az már nem is számít... és akkor jön valaki, és azt mondja, hogy mégis megkaphatod... az félelmetes. Mi van, ha megpróbálod, és nem sikerül? Ha újra át kell élned a veszteséget, és nagyon fáj, de ezúttal már nem tudod visszasöpörni a szőnyeg alá?"

Értékelésem: 5/5

Kiadó: Egmont

Kiadás éve: 2013.

Eredeti cím: Hostage to Pleasure

Sorozat: Egy világ - Két faj - Állandó küzdelem 5. része

olvasd tovább

Nalini Singh: Angyaltánc

− A vámpírvadászból angyallá változott Elena és arkangyal szerelme, Raphael visszatérnek otthonukba, New Yorkba. Megkezdhetik közös életüket és felfedezhetik, hogy valóban nagy szükségük van egymásra: az arkangyalnak Elena emberségére, a lánynak pedig Raphael erejére és támogatására, hogy megküzdhessenek saját démonaikkal.

Nyugalmuk azonban nem lehet zavartalan, a világ a feje tetejére áll körülöttük. A bolygót megmagyarázhatatlan földrengések, szökőárak és árvizek kezdik pusztítani, egy újabb gyilkosságsorozat pedig mindkettőjüket személyesen érinti. Egy ősöreg arkangyal ébred évezredes álmából: Raphael anyja vissza akarja kapni a fiát.

"− Milyen halandónak lenni?

A lányt meglepte a kérdés, elgondolkodott néhány másodpercig, mielőtt válaszolt.

Az élet hirtelen történik. Ha véges az időd, minden pillanat nagyobb jelentőséget nyer, és ezt egy halhatatlan soha nem értheti meg.

Jason kitárta csodás szárnyait, amelyek tökéletesen beleolvadtak az éjszakába.

− Amit te véges időnek hívsz, az mások számára menekvést jelent. − Azzal felemelkedett, mielőtt Elena válaszolhatott volna, és egy pillanat múlva már csak egy árny volt a sötétedő égbolton."

olvasd tovább

Nalini Singh: Angyalcsók

A vámpírvadász, Elena Deveraux álma valóra vált: angyallá változott – de időre van még szüksége, hogy megerősödjön és szárnyra kaphasson. Pedig éppen ideje nincs: gyorsan fel kell készülnie a legrosszabbakra.
Lijuan, a legősibb arkangyal, aki már a halálon is uralkodni akar, rettenetes meglepetést készít elő a lány számára. Rejtélyes bűncselekmények jelzik: valaki ki akarja használni, hogy az arkangyalok között megbomlott a hatalmi egyensúly – a felderítéshez is szükség lenne Elena vadász képességeire.
A lányt nem csak saját gyengesége bosszantja: azt sem tűrheti, hogy bárki irányítsa őt – lenyűgöző és veszélyes arkangyal szerelme, Raphael azonban már túlságosan hozzászokott az uralkodáshoz. Szerelmük megkérdőjelezhetetlen, de a gyakorlatban halálos is lehet.

   Nem mondhatom, hogy jobban tetszett az első résztől, az Angyalvértől, inkább úgy fejezném ki magam, hogy mind a két könyvben van valami ami a kedvencek közé emeli őket egyformán, szépen megosztoznak a dobogó első helyén. 
   Az Angyalcsók már a Menedékben játszódik, mert Elena a gyógyító álomba, az ansaraba került. Szárnyakat kapott Raphaeltől, mert tiszta szerelemből szereti Őt, és ennél nincs is nagyobb ajándék, amit kaphatott volna. 

olvasd tovább

Nalini Singh: Angyalvér

A vámpírvadász Elena Deveraux tudja, hogy ő a legjobb a szakmában – abban viszont már egyáltalán nem biztos, ez elég is lesz ahhoz, hogy túlélje legújabb megbízatását. Megbízója, a világot irányító arkangyalok egyike, Raphael fenyegetően vonzó, de az évezredes hatalom kegyetlenné tette. Elena tehát nem hibázhat, ha kedves az élete – még akkor sem, ha lehetetlen feladatot kell megoldania. 
Még ha a vadászatot meg is ússza ép bőrrel, lehet, hogy az arkangyal csábító hatalmának nem tud ellenállni. Márpedig ha az angyalok játszani kezdenek, gyakran megtörik halandó játékszereiket…



   Már első olvasás alkalmával is magával rántott a mélybe Nalini Angyali vadász világa. A szívembe zártam az írónőt a karakterekkel és a fantasztikusan felépített világával együtt. 

olvasd tovább

Nalini Singh: Feloldozás

Fülszöveg:

Clay Bennett falka nélkül, emberek között nőtt fel. Megpróbálta elfojtani leopárd énjét, de az a felszínre tört és embert ölt. A vérengzés után a fiú elvesztette egyetlen barátját, Talint is. A DarkRiver falka otthont és hivatást adott neki, de a lelkének fájdalmát, a bűnhődését nem tudta enyhíteni.

Talin McKade túlélte rettegéssel és szenvedéssel teli gyermekkorát. Régi rémálmaihoz azonban újabbak adódnak, amikor az utcagyerekek, akiket pártfogol, sorra tűnnek el. Talin szívének legfájóbb sebeit is hajlandó felszakítani, hogy megmentse őket: bár retteg a találkozástól, segítséget kér a legerősebb férfitól, akit valaha ismert.

Clay segít Talinnak, de közben szembe kell nézniük a közös múltjuk gyötrő titkaival is. Ha nem teszik, mindketten elveszítik az egyetlen dolgot, ami eddig életben tartotta őket.

olvasd tovább

Nalini Singh: Angyalkard

Fülszöveg:
A folyóban talált vámpírfej ügye a Vámpírvadász Céh fennhatósága alá tartozna, de Raphael arkangyal jobbkeze, Dmitri ösztönei azt súgják, neki kell vezetnie a nyomozást. Van valami az áldozat bőrére tetovált, titokzatos írásban, ami régmúlt idők szörnyűségeit idézi fel benne. 
A Céh Honort küldi, hogy segítsen megfejteni a jeleket, de a szörnyű támadás és kínzások során megtört vadász nem áll készen arra, hogy együtt dolgozzon a kegyetlenségéről és sötét embertelenségéről hírhedt vámpírral; még akkor sem, ha gyermekkora óta megmagyarázhatatlanul vonzódik a férfihoz. 
A Honor elrablói és a vámpírfej eredete utáni nyomozás során feléled a múlt, pedig egyikük sem akarja újra átélni annak borzalmait. De a fájdalomba gyönyör is vegyül…

     Valamiért más ez a történet, mint az eddig megjelent Angyali vadász könyvek, és most nem arra gondolok, hogy azért, mert nem Elena és Raphael vannak főszerepben. Talán, mert a múltban Dmitri és Honor szenvedtek a legtöbbet, az általam ismert szereplők közül, legyen szó, akár melyik könyv, akár melyik szereplő párosáról (habár Acheron és Zsadist lehet, hogy velük egy szinten van, de a párjaik nem, ezért különleges ez a könyv). A fájdalom, a feszültség, a küzdeni akarás jelenléte miatt egyedi, és a bosszú gyógyító ereje átjárja az oldalakat, de ugyan olyan arányban van benne szenvedély, humor, szerelem.
    Habár az Angyali szárnylásban ismerhettük meg Raphaelt fiatalabb korában, amikor még csak kezdte felépíteni a területét (New York-ot), még is, csak most tudatosult bennem, hogy New York illik Raphaelhez és  Dmitrihez, szinte megdöbbentő a hasonlóság. Vajon csak a véletlen, a képzeletem játszik velem, vagy Nalini akarattal alkotta meg ilyen hasonlóra őket?
   - Gyors, veszélyes, ugyan akkor gyönyörű, hatalma van, mindig éber. Ezek illenek rájuk, mint álmaim városára.
    

10 dolog, amiért érdemes elolvasni a könyvet:

1. Nalini Singh írta.

2. New Yorkban játszódik.

3. Illium is szerepel benne .

4. Dmitrit megismerheted közelebbről, és ha nem is fogod megkedvelni, de meg fogod érteni az eddigi tettei okát

5. Angyalok, vámpírok és vadászok szerepelnek benne.

6.  Mert megszerettem és összeillőnek tartom Honort és Dmitrit, és főleg Honor nagyon belopta magát a szívembe, igazi példa lehetne, hogyan áljjunk fel, és mutassuk fel a középső ujjunkat, azoknak akik bántottak minket.

7. Ha egyszer elkezded olvasni, addig nem le nem rakod, ameddig egyetlen egy olvasatlan betű is van benne.
8. Van benne feszültség, romantika, humor, életerő.
9. Illiumot említettem már? :)
10.  Mert én 6 (azaz, maximum pontot adok rá):)

   Általában kerülöm azokat a könyveket, amikor tudom, hogy oda-vissza ugrálnak a jelen és múlt között. DE itt az írónő, bámulatosan megoldotta ezeket a helyzeteket, sőt még néha türelmetlenül vártam is, hogy mikor ragadja el őket újból a múlt "szelleme".
   Dmitri: Az Én kegyetlen, gyönyörű vámpírom (csak Honor meg ne tudja, hogy ezt írtam *-*) meglepett rendesen. Az Angyalvérnél még nem kedveltem, nem ott csak felkeltette az érdeklődésem. Majd a sorozat haladtával egyre jobban megkedveltette magát, és itt már Én személy szerint őt is a szívembe zártam. Van még benne emberség, csak Honorra volt szüksége, ahhoz, hogy erre rájöjjön, tud még szeretni.
   Honor: Az első oldalakon, valamiért meg voltam ijedve, hogy nem fogom szeretni a karakterét. De egyre jobban őt is megkedveltem, és bár tudtam, hogy mi lesz a vége, örülök is, hogy Singh ezt a megoldást választotta. A sors útjai kifürkészhetetlenek, de ha megengedi, valaki ott fent, hogy az én oldalam is a Sors könyvében Nalini írja, akkor nem kellene aggódnom semmiért sem, garantált lenne a Happy End. (Biztos nekem szánná Illiumot)

      Imádtam, amikor Honor figyelte, amikor Illium és Elena játszanak az égen, szinte láttam én is, megborzongtam, hogy mennyire át tudtam adni magam a könyv (Nalini) világának. 
      További szereplőkről is egy kis morzsa: Közelebbről megismertem Hollyt, azaz ezentúl Sorrowt, és nagyon, de nagyon remélem, hogy Méreg lesz a kedves párja. Ashwini is szerepelt többször, hiszen Honor legjobb barátja, és megtudhatjuk, hogy Janvier is hamarosan a városba költözik, szóval továbbra is élvezhetjük a macska egér játékukat. Jason többet mutatta magát, és már nagyon várom az ő soron következő könyvét. :)

Frissítés/újraolvasás után:
   Az egész sorozatot újraolvasva rájöttem arra, hogy még jobban tetszik Dmitri könyve is, tudom még számomra is  hihetetlen, hiszen nem gondoltam, hogy még jobban fogom szeretni. Folyamatosan haladok a történettel a három Elena és Raphael könyv után az elején még fura, hogy többet szerepelnek a Hetek tagjai, mert eddig ugye megszoktam, hogy csak pár mondat erejéig jelentek meg a fejezetekben, hogy jól beszóljanak leginkább Elenának, de persze egymásnak is. Mi tagadás a legélvezetesebb részek voltak, most ebben a könyvben pedig lehetőséget kaptunk az eddigi mellékszereplőket is jobban megismerni. 

Kedvenc idézetek:
Honor és Méreg kedvesen bájcsevegtek:

"- Azt hittem, sötétben is napszemüveget hordani már kábé azóta ciki, hogy a dauer kiment a divatból.

A vámpír kivillantotta a fogait, de nem a szemfogait.

- Hidd el, nem akarod tudni, mi van a lencsék mögött, édesem! - Az utolsó szó nem kedveskedés volt, a férfi szájából inkább annak kiforgatott, groteszk változata, amitől Honor minden haja szála az égnek állt.

- Méreg! " 

"- Reggeliztél? - kérdezte, miközben kihajtott a reggeli forgalomba.

- Igen. - Ha már itt tartottak... - Te kiből táplálkozol?

- Vigyázz, Honor! - zengett a lány kedélyeit borzoló hang -, még az hiszem, hogy féltékenykedő típus vagy."

"– Arra gondoltam éppen, hogy te olyan férfinak tűnsz, aki olyan közönnyel törné el a 
nyakam, mintha csak a mobiltelefonját roppantaná össze. 
Dmitri zsebre vágta a kezét. 
– A telefonomat jobban sajnálnám."

Értékelésem: 

Kiadó: Egmont Dark
Kiadás éve: 2012.

olvasd tovább